Helységek
Csíkmadaras
PDF Nyomtatás E-mail

A Rákosi-szorost elhagyva a Bogátnál, az első település Csíkmadaras. eredetét solymász múltjukhoz kötik a helyiek. Településformája körkörös „jurta település”, ami ősrégi múltra tekint vissza.

Nagy valószínűséggel fazekas múltra tekint vissza a falu, ugyanis még ma is szállóigeként emlegetik a környékbeliek, hogy „Ez a falu Madaras, hol a pap is fazekas.” A határban található jó minőségű agyag már a korai középkorban a fazekas mesterséget szolgálta. Innen kerültek ki századokon át a madarasi fekete kerámia cserépedényei, amelyek százezreit hordták szét a szélrózsa minden irányába, nemcsak a falu fazekasai, hanem a szomszédos fuvarosok is.

Az 1567. évi adólajstromban Madaras csak azért szerepel 30 kapuval, mert a lakosság többi része mind bányász volt, akik mentesültek az adókötelezettség alól. „Hogy kiváltságainál fogva Madaras saját önkormányzati joggal bírt, azt már abból is következtethetjük, hogy az 1585-i országgyűlésre követet küldött.” írja Orbán Balázs. Madaras bányái fejedelmi tulajdont képeztek. A falu vashámorai mellett, a történelmi adatok között sokszor higanybányáiról is szó esik. Borsos Tamás krónikájából megtudjuk, hogy a madarasi higany nagy része Konstantinápolyba került. A fejedelmek maguk kereskedtek vele, a török Porta pedig jó üzleti partnernek bizonyult. Ma a Nagy-Madaras-patak forrásvidékén alig találhatóak meg a higanybányák nyomai. A legújabb kutatások is csak kis mennyiségben mutattak ki higany előfordulásokat

Madaras kihasználatlan kincse, a termál borvíz több helyen a felszínre bukkant a faluban és a környékén. A Nagy-Madaras völgye festők palettájára illő hely, a vadászok és halászok paradicsoma. A kristálytiszta, bővizű és gyorsfolyású patakon a XX. század harmadik évtizedében 32 vízifűrész működött. Ez a korszak a csíkmadarasi erdőkitermelés hőskorát jelentette.

A település ma már turisztikai helynek számít. A Madaras-patak mentén lévő fakitermelő út kék kereszttel jelzett turistaösvény is egyben, amely a Fertőnyergen át Ivóba és Zetelakára vezet. A Szökő-patak apró vízesésekkel tarkított völgyében kék háromszög jelzésen lehet feljutni a Madarasi-Hargita csúcsára vagy a túloldali menedékházhoz.

A település közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott. Kezdetben nem volt pappal rendelkező egyháza, így a Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott, amelytől 1742-ben vált külön és azóta mint önálló plébánia működik. Az elválás legfontosabb oka az volt, hogy Madaras már az 1500-as években rendelkezett templommal. A madarasi emberek templomuk mai formájának eléréséért rengeteget dolgoztak. Az építkezést 1796-ban kezdték meg és 1802-re fejezték be, mégsem ezt az évet számíthatjuk az építkezések befejezési évének, ugyanis számos nehézség, probléma adódott. Ez mind anyagiakban, mind pedig lelkiekben megviselték a közösséget. A felszentelésre 1828. január 28-án került sor. Búcsúünnepét június 29-én Szent Péter és Pál napján ünnepli a közösség.

A környékbeliek kevesen tudják, hogy a falu határában, a Hargita fele vezető út mentén egy kápolna található. A kápolna nagyon régi múltra tekint vissza, viszont mai formája egészen fiatal.

www.csikmadaras.ro

 
Csíkrákos
PDF Nyomtatás E-mail

Középcsík Kődön aluli részének első települése a Bogáti-szorosnál fekvő Csíkrákos, a Rákos-patak mentén. Nevét ugyanezen pataktól kapta, amely valamikor bővelkedett az ollós víziállatban. Keletkezése a XII. század végére, a székelység letelepedésének idejére tehető. Ebben az időszakban és a későbbi századokban Rákos vezető szerepet játszott Csík társadalmi életében, megelőzve Somlyót és Csíkszeredát. Ez utóbbiak térhódításával egyidőben Rákos jelentősége egyre kisebb lett.

A falu neve sok változatban szerepelt a középkori dokumentumokban. Írták 1332-ben Rakus, 1333-ban Batus, 1463-ban Rakws, 1567-ben Rákosffalwa, 1602-ben Rákos, 1905-ben Csíkrákos változatban.

Kezdetben egységes katonakötelességet viselő szabadrendű község, akárcsak a többi határmenti település Csíkban, amely a XVI: század folyamán bomlott fel a feudalizmus megszilárdulásával egyidőben. Bethlen Gábor és I. Rákoczi György korában a település jólétben élt, fejlődött. Ezt bizonyítja az 1634-es katonai seregszemle, amely csak a szabadrendűeket vette számba, és így is 123 katonacsaládot lajstromoz. Már ebben az időben felismerték az alapfokú oktatás szükségességét és 1643-ban a falunak már két tanítója van.

Csíkrákostól nyugatra a Vár-patak és a Szilas-patak között magasodó sziklabércen található az erdő rejtekében megnyugvó várrom, amely feltehetően bronzkori eredetű. A vár valószínűleg az egykori magyar határvédelmi rendszer része volt. Kányádi Sándor így ír erről a várromról: „…mutatja még egy-két mohos

darab a hajdani falat

most csak hely fű fa és bokor

tenyészget csöndjében élni akar”

A XVII. század csapásait a falu a XVIII: század közepére kiheverte. A népességgyarapodás felgyorsult.

Közigazgatásilag ide tartozik a szomszédos Göröcsfalva is. A két település közös templommal rendelkezik, amely Göröcsfalván található. Ez a templom a község és azt hiszem egész Hargita megye büszkesége lehet, ugyanis a régió legrégebben épített épületéről van szó. 1260 és 1280 között épült. Külön nevezetességei a templomnak a torony külsején látható „asztronómiai” (csillagászati) jelek, melyeket a 12. század végétől kezdtek alkalmazni.

Az Olt jobb partján a természet csodatevő erejét jelző Bogáti-dombon épült egy kis kápolna festői környezetben, 1720 körül. Titulusa Szent Fülöp és Jakab, búcsúünnepét május elsején tartják. Az ősök sasszeme sem tévesztette el az előnyös fekvést, régen ez a hely lakva és erődítve volt. Lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán most is nagy mennyiségű cserép- és téglatöredék található, erődítve, mert a hegyek északkeletre kirúgó, egészen az Oltig elnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül.

Rákossal kapcsolatban nem szabad elfelejteni híres szülötteit Cserei Mihály történetírót és Cserei Zsuzsannát, aki Mikes Kelemen mátkája volt. Cserei Mihály sajátos gondolkodású ember volt, aki azt vallotta, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A Cserei-kúria 1667-ben épült, ugyanez év októberében született Cserei Mihály is. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látszik a régi, latin nyelvű felirattal ellátott mestergerenda.

www.rakos.ro

 
Madéfalva
PDF Nyomtatás E-mail

Csíkszeredától északra, az Olt folyó két partján, a Mórhegyese keleti lábainál települt falu, az idők folyamán teljesen összenőtt a tőle délre fekvő Csíkcsicsóval. Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-Bn említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.

1914-ben vált önálló egyházközséggé. A régi 1300-as években épült Szent Anna-kápolnát 1840-ben lebontották és helyére épült 1913-14-ben a Jézus Szíve temploma. A templomépítést az állam is támogatta. A falubeliek főleg közmunkával járultak hozzá. A szájhagyomány szerint a mestereknek 14 férfi segített, akik nem vonulhattak be katonának a háborúba. A Domus Historia szerint viszont kivették részüket az építkezésben az asszonyok és a gyer ekek is. A neogót-vegyes stílusú templomot 1923-ban szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly püspöksége alatt. Jézus Szíve mozgó ünnep, Úrnapja utáni kilencedik napon ünneplik.

Az Olt menti füzérfalvakhoz hasonlóan igen jó összeköttetése van úton és vasúton Gyergyó, Alcsík és Gyimes vidékével. Madéfalva életében jelentős változásokat hozott a vasút. Az első vasútvonalat 1897. április 5-én avatták fel. A 72 km hosszú sínpálya Sepsiszentgyörgytől Madéfalváig terjedt. Egy fél év múlva helyesték forgalomba a Madéfalva-Gyimesbükk vonalat. Madéfalva jelentős csomóponttá vált, amely az idők folyamán gyakran változtatott nevet, de 2005. április 22.-től ismét Siculeni-Madéfalva tábla várja az utasokat.

Madéfalva a keleti fekvésű kimondottan határőrfalvakkal ellentétben korán fejedelmi birtokká vált, amelyet a mindenkori uralkodó kénye-kedvére osztogatott a hozzá hű főembereknek. A XV. században a legtöbb család fejedelmi jobbágy volt.

Alig van székely ember, aki Madéfalváról legalább annyit ne tudna, hogy a csíki Szent Bertalan éj színhelye, a székelység történetének jelképe. A Madéfalvi Veszedelem eseménye által írta be magát a történelembe. A Mária Terézia császárnő által szervezett határőrség elleni tiltakozásnak több mint 200 székely vértanú esett áldozatául. Csíki és háromszéki férfiak gyülekeztek Madéfalván, hogy ellenállást tanúsítsanak az önkényes határőrség szervezése ellen, ám január 7-én hajnalban ágyútűzzel ébresztette és kegyetlenül mészároltatta le a menekülni nem tudó ártatlan lakosságot az osztrák katonaság. A madéfalvi veszedelem emlékét máig őrzi a kőoszlop, amely tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyeztek, alján pedig az a felirat olvasható: sicvlicidivm, azaz székelygyilkolás.

A madéfalviak múlt iránti tiszteltét bizonyítja a templom körül elhelyezett szoborpark is, amelyben számos eseménynek, személynek állítottak emléket. Ilyen az I. Világháborús Emlékmű, ahaza védelmében elesett magyar katonák emlékműve, Zöld Péter pap szobra, Jézus Szíve szobor.

A település iskolája 1991-ben felvette Zöld Péter nevét. A madéfalvi oktatási intézményről 1789-ből maradt fenn az első írásos emlék. 1885-ben építették a mostani iskolát. Az 1936-ban betelepedett román vasutasok kérésére iskolát létesítettek, ahol két nyelven folyt az oktatás.

www.madefalva.ro

 
Csíkcsicsó
PDF Nyomtatás E-mail

"Csik-Csicso a szépviznek Oltba szakadásánál fekvő csinos székely falu, nevezetes káposztájáról, melyet az Olt téri kertekben oly nagy mennyiségben termelnek, hogy nem csak Csicsot ellátják a magyar konyha kedvencz czikkével, hanem egész Brassóig, s csicsói káposzta mindenütt nagy hirben van."


A megyeszékhelytől 5 km-re északra a Szépvíz pataknak az Oltba torkollásánál fekszik. A Csicsó helységnév régi Chychow alakjában szláv eredetű személynévből keletkezett. A ma is használatos Csík-Csicsó jelzős összetétel 1675-ből származik. Ez a dokumentum özvegy Petki Anna főnemes asszony és testvérbátyja, Petki János utasítása Farkas Máté jobbágyuknak csicsói udvarházuk és gazdaságuk vezetésére vonatkozóan. Valószínű ennek a családnak a leszármazottja az a Petki Dávid, akinek "fényes kastélyát" hiába kereste Orbán Balázs, mert 1706-ban Acton osztrák generális úgy lerombóltatta, hogy még a nyomait sem lehet megtalálni.


1850-ben Csicsónak 1705 lakója van, ebből 1551 magyar, 64 cigány, 63 román, 15 német és 12 örmény anyanyelvű. A XIX. század folyamán nő a lakosság száma, mely a századforduló felé kissé visszaesik, hogy aztán 1910-ben ugrásszerűen növekedjék 2225-re. A növekedést a faipar fellendülése idézte elő. 1935-ben már 2355 lakója van Csíkcsicsónak.


Iskoláját 1737-ben alapították. Afalu lakossága földműveléssel és állattartással foglalkozik. Sokan teljesítenek szolgálatot a vasútnál, vagy járnak dolgozni Csíkszeredába.


A felcsíki emberek káposztás faluként tartják számon. Ezt a tulajdonságát a falunak Orbán Balázs is említi. Az Olt és a falu között elterülő rétet nevezzük káposztás kertnek. A káposztavágásnak ez a szigorú naphoz kötöttsége az idők folyamán megváltozott, most már saját szükségletnek megfelelően termelnek, csak néhány gazda termel nagyobb mennyiségben. Csicsó gazdasági életéhez szorosan hozzátartozik egy évtizedek óta fennmaradt népszokás, az október 16-i Gál-napi káposztavágás, vagy káposzta szüret. Gál napján szokás volt mulatságokat rendezni a falu egyik fő utcáján, ahol a káposztát szállító szekerek vonultak, különböző árusok kínálgatták portékájukat és közben szóltak a jobbnál jobb nóták.


A falu központjából a Hargita fele vezető úton alig másfél órai járásra találhatóak Csicsó várának romjai. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek kolostoruk megépítése előtt laktak itt. Ez a vár a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén.


A településtemploma a falu központjában található, közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.
Csicsó nemcsak történelmi emlékekben gazdag, de bővelkedik természeti kincsekben is. Így a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga, a kaolin. Ezen kívül nagyon gazdag bővizű borvízforrásokban is. Jelentős a messzi földön gyógyító hatásáról ismert mofetta, amely reumatikus és érrendszeri valamint az ízületi és asztmás betegségek gyógyítására alkalmas. A csicsói Hargita télen a téli sportok paradicsoma. Belföldről és külföldről egyaránt nagyon sok turista keresi fel.


Az 1952-től közigazgatásilag Madéfalvához tartozó falu 2004-től önálló község. 2006. október 14-én a falu népe, valamint számos vendég jelenlétében avatták fel a Hősök Emlékművét. A település talán egyik érdekességének számít, hogy itt játszódik Tamási Áron: Ábel a rengetegben c. regényének egy rövid részlete, a történet szerint itt született a főhős, Szakállas Ábel.

www.csikcsicso.ro

 
«ElsőElőző12KövetkezőUtolsó»

2. oldal / 2
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>