Helységek
Balánbánya
PDF Nyomtatás E-mail

Csíkszentdomokostól 12 km-re az Olt völgyén felfele található Hargita megye egyik fiatal városa, régen fontos ipari központja, Balánbánya. A festőien szép Egyeskő és Öcsém nyugati lejtői alatt, az Olt szűk völgyében található bányaváros. A település elszigetelt, de nem zsákutcás. Főútja az Olt mentén tovább folytatódik és a Gyergyószentmiklósi "4-es kilométerkőnek" nevezett kempingtelepnél csatlakozik a Gyergyó-gyikostói útba. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-ben lett teljes jogú város.

A baláni rézérclelőhelyet a XVIII. században fedezte fel egy Opra János nevezetű szegény csángó pásztor. A bányászat ezen a vidéken régebbi időre, a XV-XVI. századra nyúlik vissza. A nemzet fejedelmek alatt nem rezet, hanem vasat bányásztak. Arról is tudomásunk van, hogy Bethlen Gábor fejedelem 150 hámorosnak adott szabadalmat, hogy Balánon dolgozhassanak. A vaslelőhelyek nagyon hamar, 1702-ben kimerültek, de a domokosiak azonban egy kis kereset reményében tovább folytatták egy ideig a maradék vasérc kitermelést.

A több mint száz évig szünetelő bányakitermelés az 1880-as évek elején újból megindult. A rézlelőhely a kormány kezére került, amit később 5000 forintért az örmény Zakariás család vásárolt meg, rövid idő alatt felvirágoztatva a bányaipart. Egy részvénytársaság szemet vet a bányára, amit a Zakariás testvérek nem hajlandóak eladni. Ekkor a konkurens részvénytársaság új fejtést nyit és elcsábítja nagyobb bérrel a Zakariás-bánya munkásait. Az ilyen módon egyesített két bánya szakszerűen, óriási jövedelemmel működött. A bányát 2006-ban bezárták, ami azelőtt nagyon sok felcsíki embernek biztosított munkahelyet.

A századfordulóra a bányaterület mintegy 1000 lelket meghaladó teleppé bővült, nagyrészt székely lakossággal, néhány Bukovinából idevándorolt munkással. 1910-ben 5391-re szaporodott a lélekszám, amiből csupán 39 idegen anyanyelvű. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a város majdnem 8000-es lakosságából mindössze 2700 magyar nemzetiségű.

A település határában található az Olt forrása, a már említett Egyeskő, Tarkő, Nagy-Hagymás, Orbán Balázs szavaival élve a "Székely Svájc". Az említett természeti viszonyainak köszönhetően a város és környéke turisztikai látványosságnak számít. számos turistaösvény indul a városból, amelyek az említett sziklaszirtekhez vezetnek.

A várostól északra, 1 km távolságra szép környezetben, fenyvesek közt terül el a bányaváros nagy vízgyűjtője, amely az Olt folyón létesült. A mesterséges tó kedvelt kirándulóhely.

www.orasulbalan.ro

 
Csíkszentdomokos
PDF Nyomtatás E-mail

A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb település Csíkszentdomokos, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. A Nagyhagymás alól lefutó Olt a falu Nyáras és Dorma nevű dombjai alatt egyesül a két jobbról jövő patakkal, a Fekete-Rezből eredő Nagy-Lokkal és a Gréces alól induló Győrmátyás (Szádokút)-patakkal. Ezek találkozásánál, valamint a Csíkot Gyergyóval összekötő országút, valamint a Balánbányára vezető megyei út kereszteződésénél terül el a falu.

Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét természetesen Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre. A falu legelső ismert okleveles említése 1567-ből való, ahol Zent Domokos néven szerepel, 34 kapuval. 1638-ban latinosa Sanctus Dominicusnak írták.

A századelejére túlnépesedett falu a silány földekből már nem tudott megélni. A gazdák a megművelhető terület megnövelésére a hegyoldalakat is feltörték, innen például a Garados domb lépcsős felszíne. A családoknak a fuvarozáson és mészégetésen kívül a famunka és a bányászat jelentette és jelenti mind a mai napig a fő kereseti forrást. A fa kitermelésén és feldolgozásán kívül ipari mértékben folyik a kőbányászat több mint 60 éve, a mozaikgyártás, melynek alapanyaga a falu közelében található Garados domb szép fehér vagy enyhén sárgás kristályos mészköve. Továbbá a szomszédos Balánbánya és a megyeközpont biztosít megélhetési lehetőséget a közösség számára.

A rendszerváltást követően felpezsdült a falu gazdasági élete, mezőgazdasága és szellemi-kultúrája. Példa erre a több funkciót betöltő művelődési ház. Felcsík térségére összességében mondhatjuk, hogy hagyományőrző vidék, de Csíkszentdomokos talán reprezentatívabban őrzi hagyományait, népszokásait, táncait, népzenéjét. A faluban kis múzeum működik, amely a település hajdani építkezését, lakásbelsői és textíliáit egyaránt bemutatja. A hagyományőrzés nagyon jó példája a már hagyományosan megrendezésre kerülő kenderfesztivál.

Római katolikus temploma 1798-ban épült. Azelőtt a csíkszenttamási templomba jártak a domokosiak is, volt idő, amikor közös plébánosuk volt. A mai templom főbejárata valamint a sekrestye faragott kőből készült ajtókerete XI. századi. A XIII. századból való a román stílusú kőből faragott keresztelőkút, valamint a szenteltvíztartó. A XV. századból származik az a „Mária a gyermek Jézussal” szobor, amely a csíksomlyói faragó iskola alkotása és rokonvonásokat mutat a többi csíki Madonna-szoborral. A régi templomból fennmaradt továbbá festett kazetta, szárnyasoltár kép. További szenteket ábrázoló nyolc szobor is helyet kap a jelenlegi templomban.

Domokoson született Erdély kiváló embere, Márton Áron gyulafehérvári püspök. A templom belső falán, az oldalbejárattól balra látványos kovácsoltvas relief a püspök arcvonását matatja, aki ebben a templomban keresztelkedett meg.

A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthori András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll, a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. A bűnbánó közösség évente szentmisével emlékezik meg erről az eseményről.

 

 
Csíkszenttamás
PDF Nyomtatás E-mail

Csíkszeredától körülbelül 24 km-re északra található Csíkszenttamás. Ősi település, már a XIV. században szerepel a neve. Délen Jenőfalvával, északon pedid Csíkszentdomokossal határos. A falu megnevezése a különböző dokumentumokban gyakran módosult. 1333-ban Sacerdos de Sansto Thoma, 1441-ben Zenth Thomas, 1527-ben Zentthamas, 1699-ben Szenttamás és 1854-ben Csík Szent-Tamás.

A falu népességének összetétele hasonló volt a szomszédos települések közösségi tagozódásához: lófők, szabad székelyek, jobbágyok és zsellérek alkották. A különbség csupán annyi, hogy Szenttamáson több nemesi rangra emelkedett csalás is élt, mint a Gurzó, Sajgó, Balaskó, Abafi családok és Szenttamásról származott a később Gyergyószárhegyre telepedett Lázár család is.

A helység lakosságának természetes szaporulata örökké magas volt. Bözödi György 1938-ban azt írta, hogy gazdasági tekintetben Szenttamás kiválik szomszédai közül, földje jobb minőségű és a nép jóléte is nagyobb. Azt is ő írta le, hogy ezt a jólétet sajnos nagyrészta birtokeladásoknak köszönheti.

A település már az 1333-as évtől szerepel a pápai tizedjegyzékben mint a felcsíki táj falvainak anyaegyháza. Ez a templom a korai középkorban Szent István törvényei szerint épült, így a környék közös temploma volt. A falutól körülbelül 500 méter távolságra, észak-nyugat irányba, a Garados dombvonulat végén, egy kis dombon található a csíkszenttamási egyház gótikus templomtornyának romjai. A templom várfallal volt körülvéve, ennek beltere temetőül szolgált és szolgál napjainkban is. A torony közelében található "feneketlen tó", amelyet meleg vizű forrás táplál. A Csonka torony és a Feneketlen tó a település lokális mitológiájának alapját képezi. Az említett tó keletkezéséről mind a mai napig monda kering a köznyékbeliek körében.

A község barokk római katolikus temploma 1778-ban épült és mind a mai napig ez van használatban. Ekkor 400 évesre becsülték a régi gótikus templomot,melynek fejedelmien szép Madomma szobrát átmentették az új templomba. Ennek az az érdekessége, hogy XV. századi eredetű és csíksomlyói szoborral egy műhelyből való. A templom homlokzatán két szobor foglal helyet, az egyik Szent Istvánt, a másik Szent Lászlót ábrázolja. Középső harangját az úgynevezett "Hunyadi harangot" a Csonka-toronyból hozták át ésmais ezt használják. Néha a "Mátyás harang" nevet is lehet hallani.

A lakosság hagyományos megélhetését az állattartást és földművelést a bányászat egy igen sajátos, egyedülálló formája is kiegészítette. Szenttamás keleti határában lévő Illonc nevű helyről jó minőségű "békasót" (kvarcit, kovakő) termeltek ki, amelyet mint az üveggyártás alapanyagát a bükkszádi és zaláni üveghutáknak adták el.

Nagyon sokáig Csíkjenőfalvával és Csíkkarcfalvával egy községbe tartozott, de 2003 november1-től már önálló községként szerepel. Egy 2400 főt számláló, többutcás, tömör település. A falu lakossága teljes egészében magyar nemzetiségű, felekezetét tekintve római katolikus. A lakosság mezőgazdasággal, növénytermesztéssel és állattartással foglakozik. A szenttamási gyerekek általános iskolába járhatnak falujukba, tovább Dánfalván vagy Csíkszeredában folytatják tanulmányaikat.

www.csikszenttamas.eoldal.hu

 
Karcfalva község (Karcfalva és Csíkjenőfalva)
PDF Nyomtatás E-mail

Mind a mai napig a két település, Karcfalva és Csíkjenőfalva egy községet alkotnak, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag. Ez a Felcsík kistérség egyetlen községe, amely a térségre jellemző füzértelepülések két darabjaként helyezkedik el. Karcfalva keletkezéséről nem maradtak fenn írott emlékek, de a székelyek Csíki-medencei betelepedésük és szálláshelyeiknek falurendszerré fejlődéséből következtetve a XII. század végére – XIII. század elejére tehető. Vita tárgyát képezi a falu kezdeti elnevezése, de mint Nagyboldogasszony egyházközség már az 1400-as évek okirataiban is szerepel, bizonyítékként a XIV-XV. században épült, Jenőfalvával azóta is közös templom. Nagyboldogasszony egyházközségnek pedig Karcfalva volt akkor és most is a központja. A községet átszeli az Olt és Székaszó folyó, amelyek a templomdomb aljának déli részén, Karcfalva északi határán találkoznak. A falvak természeti adottsága igen változatos és sokszínű, mivel határai elég nagy távolságra nyúlnak észak, kelet és nyugat irányába.

A történelem nagy eseményei ugyanúgy éreztették hatásukat Karcfalva községben is, mint a térség más településein. A község egykor járásszékhely volt, ez rányomta bélyegét a községközpont építészeti stílusára. Szépségét a XIX. század végén, XX. század elején épült épületek adják.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján a község össznépessége megközelíti az 5500 főt, amelynek minden tagja (nagyon csekély kivétellel) katolikus. A község büszkesége az 1444-ben épült vártemplom, amely mind látványban, mind pedig kulturális értékében Felcsík egyik legszebb építménye. A közigazgatási határok által kialakított körön belül a templom centrális helyet foglal el. Ez a jelen esettel is igazolható abban az esetben, ha a közigazgatási területnek a két falu területének összességét vesszük. Orbán Balázs így ír erről a templomról: „Karczfalva felső végénél egy, a Madicsa nevű hegyből kiszökellő gyüleg (conglomerat) szikladomb emelkedik fel, ezt keletről az Olt, délről a Székaszó pataka fogja körül, fennlapján Nagybolgodasszonyfalva gyönyörűen fekvő temploma koronázza, mely ódon várfalaival, fénylő magas tornyával e vidék fénypontját alkotja, különben építészetileg is figyelmet érdemlő műemlék.

Évek óta működik a gyógyszertár, a hitelszövetkezet, a takarékpénztár (CEC) helyi kirendeltsége, melyek jelentősen megkönnyítik mind az egyének, mind a gazdasági és kereskedelmi egységek pénzügyi műveleteinek intézését. A XXI. századba átlépve a fejlődés még látványosabb lett, ugyanis a pályázati lehetőségeknek és a községvezetésnek köszönhetően nagyobb megvalósítások is létrejöttek (ivóvíz hálózat, szennyvíz csatorna, a folyók partjainak megerősítése stb.) A 2000 augusztusi Nagyboldogasszony Napok alkalmával sor került az iskola névadó ünnepségére, amelyen a falu szülöttének Mártonffy György püspöknek a nevét vette fel az iskola. Jelenleg mindkét településen működik iskola és óvoda, amely összesen 378 tanulóval foglalkozik.

Karcfalva község legfontosabb kulturális rendezvénye a Nagyboldogasszony Napok, amelyek 2000 óta minden évben megszervezésre kerülnek. A község búcsús ünnepével, Boldogasszony napjával vannak összekötve, amely augusztus 15-én van.

Karcfalván épült meg Romániában az első vidéki műjégpálya, amely egész Felcsík számára új lehetőségeket nyit meg, mind a szórakozást, mind pedig a jégkorongozást, a sportolási lehetőségeket tekintve.

www.karcfalva.ro

 
Csíkdánfalva
PDF Nyomtatás E-mail

Az Olt mentén tovább haladva Dánfalvára érkezünk. A települést keleten az Olt határolja, amely balról a Lesőd vizével egyesül. Az Olt Dánfalva déli sarkánál, jobbról a Madicsát fogadja magába. A települést a vasút és az országút egyaránt átszeli, így nagyon jó összeköttetése van Brassó és Marosvásárhely irányába egyaránt.

Dánfalva idővel összenőtt szomszédaival: Olt-falvával, melynek déli részét Városnak hívták és Ábrándfalvával, melyet tatárok pusztítottak el. A jelenlegi elhelyezkedése is a Felcsíkra jellemző füzértelepüléseket követi. Csíkkarcfalvától csak a vasúti töltés választja el.

A falu ősrégi időktől lakott település. „Örvendő” és „Balázs kútja” nevű határrészében bronzkori leletekre bukkantak, míg a temető helyén „Laténe”-kori (késő vaskor) leletek kerültek elő. Timos Sámuel történetíró a VIII. század elején Dani Villa-nak, azaz Dán falujának nevezte latinos szóhasználattal. A falu legelső okleveles említése viszonylag késői, 1567-ből származik, ahol Danffalwa néven szerepel, 43 adófizető kapuval. Az 1614-es katonai összeíráson már 106 család szerepel, többségében lófőkés szabad székelyek, akik a szépvízi határőrezrednél szolgáltak. 1685-ben Dankfalva néven szerepel.

A XIX. században a falu lakossága ugrásszerűen növekedett. Venczel József felméréseiből kitűnik, hogy a falu népszaporulata 1800 és 1935 között 4101 főt tett ki, azonban a népesség fele elvándorolt a megélhetési lehetőségek hiánya miatt.

A lakosság fő foglalkozása évszázadokon keresztül a földművelés és az állattartás volt, de mivel földje, akárcsak a többi csíki falué, gyenge minőségű, a mindennapi életbiztosítására a dánvalviak kiegészítő tevékenységeket folytattak. Ezek közé tartozik a bányászat, amelyet a madarasiakkal közösen folyattak, de voltak saját vashámoraik is.

Dánfalva keleti határában jó minőségű agyagot szedtek elő, amelyből lassan felvirágzott a mind a mai napig elő híres dánfalvi fazekasság. Ennek fejlődésének alapvető feltétele a település határában található agyag volt, amely olcsó és kiapadhatatlan nyersanyag forrásnak bizonyult. Dánfalva neve két dolgot juttat a környékbeliek eszébe. Dugás fürdőt és a fekete kerámiát. Mindkettő reprezentatív jelleggel bír. A fekete kerámia ugyanabból az anyagból készül, mint a régi cserépszínű, de égetés alatt a katlant lefojtják, így a füst nem távozhat szabadon, s az edények 1 mm vastagságban kívül-belül magukra szívják a füstöt. Ma különböző díszedényeket készítenek, kétfélét: pirosat és feketét,mindkettő mázatlan parasztkerámia.

A Dugás-fürdő 29 C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvize idevonzza a környékbelieket. Itt működik Felcsík egyetlen strandja, ami a fiatalok közkedvelt kikapcsolódási helye.

Dánfalva 1919 őszéig a Csíknagyboldogasszony egyházközséghez tartozott. Amíg templomuk elkészült, a miséket a jelenlegi községháza nagy termében tartották. 1922-ben Csíkkarcfalva ajándékaként kaptak egy Mária-szobrot, s ekkor kezdtek hozzá a templomépítéshez. A falu katolikus temploma 1922 és 1935 között épült neogótikus stílusban, így a környező települések legfiatalabb temploma. Búcsúünnepét Szeplőtelen fogantatás ünnepén tartják, december 8-án.

A település látnivalói közé tartozik a templom közelében Erzsébet királyné tiszteletére felállított emlékmű, amelyre egész Csíkban nincsen példa.

Művelődési és iskolai hagyományai szinte 400 év távlatában gyökereznek. Elemi iskolája kibővült rangos mezőgazdasági szakközépiskolával. Dánfalván található Felcsík egyetlen középiskolája, amely nagyon sok fiatalnak nyújt tanulási lehetőséget.

A néphagyományok különös helyet foglalnak el a helybeliek szívében. Néptánc oktatás, különböző hagyományőrző programok tesznek erről bizonyságot.

www.danfalva.ro

 
«ElsőElőző12KövetkezőUtolsó»

1. oldal / 2
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>