Felcsíki látnivalók
Dugás fürdő (Csíkdánfalva)
PDF Nyomtatás E-mail

 

Dánfalva neve két dolgot juttat a környékbeliek eszébe. Dugás fürdőt és a fekete kerámiát. Mindkettő reprezentatív jelleggel bír. A dugás fürdő 18 C°-os ásványi anyagokban gazdag termálvize idevonzza a környékbelieket. Itt működik Felcsík egyetlen strandja, ami a fiatalok közkedvelt kikapcsolódási helye.

A borvízfürdő a 12-es nemzeti útról letérve 1500 méterre, a vasútállomástól pedig 1200 méter távolságra, a falu délnyugati részén helyezkedik el, egy gyönyörű domboldal lábánál, ahonnan csodálni lehet a Nagyhagymás, Egyeskő, Terkő és a Csíki havasok hegyvonulatát.

 

A domboldalról 10 személynek szállást adó villa néz le a 33 x 10 méteres úszómedencére és egy 4 x 10 méteres gyerekmedencére, melyeket bekerített gyepes napozó vesz körül. A borvízfürdő 22000 négyzetméter területen fekszik.

 

A fürdőt Felcsík ipartestülete létesítette 1929-ben. Története azzal a bizonyos természetes borvízforrással kezdődött, amelynek vize 20 Celsius fokos ivó- és fürdőkúrára javallta a népi gyógyászat. Az 1960-as években feltártak mélyfúrással (135 méter) egy 22 C°-os hipotermál forrást, amely működtet egy 33 x 10 méteres úszómedencét és egy 4 x 10 méteres gyerekmedencét csúszdával együtt. 1998-ban egy újabb, 245 méteres mélyfúrás során felszínre került a harmadik hipotermál (26 C°) ásványvízforrás, amelynek vegyi összetétele hasonló az előbbiekhez, de hőmérséklete 4 C°-kal melegebb.

 

 
Madarasi Hargita
PDF Nyomtatás E-mail

 

A Madarasi Hargita a vulkáni eredetű Hargita hegyvonulat legmagasabb része. A Székelyek Szent Hegyeként ismert, többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihályhavas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.

A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli.

A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Bucsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók. 

A Madarasi Hargita csúcs közvetlen közelében, 1700 méter tengerszint feletti magasságban, hangulatos panziók és turistaházak várják a pihenni, túrázni, síelni, üdülni vágyókat. A saját éttermet, bárt üzemeltető, kényelmes és komfortos panziók, önellátós rendszerben üzemelő vendégházak, és szerényebb szolgáltatásokat nyújtó olcsó turistaszállók közül válogathatnak a vendégek.

www.madarasihargita.hu

 
A madéfalvi veszedelem emlékműve
PDF Nyomtatás E-mail

madefalvi-veszedelemMadéfalva nevét talán mindenki ismeri a magyarság körében, ugyanis nagy történelmi eseménynek volt a színhelye. A székelység történetének tragikus eseménye tette Madéfalva nevét ismertté, nemcsak Székelyföldön, hanem az egész magyarság körében. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt nemzedékek óta kegyelettel emlékezünk meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a császári hadseregbe.

1764. január 7-én hajnalban mintegy 1300 katona vette körül Madéfalvát. Hajnali három órakor megszólaltak az ágyúk és elkezdődött a vérengzés. A menekülők pánikba estek, fegyveres ellenállásra senki sem gondolt. A falu az ágyútűztől kigyulladt, a lezárt utak miatt szinte lehetetlen volt a menekülés. Voltak, akik a befagyott Olton át próbálták menteni életüket, de a jég beszakadt és a folyóba fulladtak. A Madéfalván talált háromszékiekkel különös kegyetlenséggel jártak el. A mészárlás befejezése után a feldúlt falu a katonaság szabad prédájává vált.

E véres epizód a "madéfalvi veszedelem" néven került a köztudatba s már akkor megszületett rá az elnevezés is: SICULICIDIUM, azaz a székelyek legyilkolása. Emlékét máig őrzi a kőoszlop, amely tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyeztek. 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet, Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.

Forrás:

Szentes Gábor – Szentes Szidónia: Madéfalva hagyatéka, Kalauz Kiadó, Kolozsvár, 2005.

 
Csicsó vára
PDF Nyomtatás E-mail

Csicsó vára Csíkcsicsótól délnyugatra található, a Központi-Hargita keleti peremén, a Vár-patak baloldalán levő, lemezes elválású, törésű andezit szikla tetején. Az erdélyi határvédelmi rendszer harmadik lépcsőjének tagja lehetett. Valószínűleg itt laktak egy ideig a csíksomlyói ferences szerzetesek, kolostoruk megépítése előtt.

A palás trachyt (schieferigen trachyt) hegynek függőlegesen lemetszett foka messziről rakott falnak tetszik, a fekmentes sziklarétegek között cementszerű lerakodás van, s a falusiak azt is hiszik, hogy magát a várhegyet is emberkézzel rakták egybe, pedig az oly természetes képződés, mely a Hargitának Csíkra néző keleti oldalán több helyt mutatkozik.

A hosszúkás sziklacsúcs, melyen a vár feküdt, délről szépen ki van csipkézve, sziklái 50–80 láb magasságra annyira függélyesen emelkednek, hogy ez oldalról csak madár közelíthetett, s azért itt fal nem volt, csak is a szintén függőleges, de csekélyebb magasságú északi oldalán vonult fal, mely a 132 lépés hosszúságú szikla ormát ölelte körül, s két végére (kelet-nyugati oldal) is kanyargólag behajolt. Ezen öl széles szép válogatott lapos kövekből forró mésszel épült fal, még épebb helyein 4–5 láb magasságban most is áll.

Közepe táján egy félköridomú betorpadása van, mit a sziklaorom ily alakja miatt vett fel. Észak-keleti szögletétől 15 lépésre (az északi oldalon) volt feljárata, melyet egy befelé szökellő kerekded bástya védett.

A kapubástya alapfala és a sziklába vésett út most is tisztán látszik. A kapubástyán belül, mély üregek vannak a sziklába vésve, ezek, mint a hagyomány tartja, süllyesztők voltak, melyekbe a netalán betolakodott ellenséget felnyíló lappancs által besüllyeszthették. Észak-nyugati bütüjénél egy más kisebb lejárat is volt, hol a sziklába bevésett keskeny alig két láb széles folyosó most is meg van. Beltere e várnak nagyon kicsiny, elannyira, hogy átmetszeti legnagyobb hossza 98, legnagyobb szélessége csak 24 lépés.

Várunk e szerint kicsiny és jelentéktelen, de fekvésénél fogva igen erős, csaknem bevehetetlen védhely volt a lőpor előtti korban. A várfokról gyönyörű kilátás nyílik, hátul a Hargita roppant sziklatömege, a fenyvesekre, látható Csík madártávlati képe. Hogy mikor s ki által építtetett e vár, arra semmi adatunk nincsen, a nép egyszerűen, mint minden régi történeti homályba vesző romról, azt mondja, hogy óriások építették és lakták.

Losteiner fölemlíti e várat, s azt mondja, hogy egyike volt azon felcsíki 4 várnak, melyekben a lakosok vész idején oltalmazták magukat. Sebeint még azt is említi, hogy a somlyói templom és kolostor a csicsói vár romjaiból épült, a mi kevéssé valószínű, mert ily messziről csak nem hordtak oda követ, midőn közelebb a Nagy-Somlyó oldalában a legjobb épület-anyag nagy mennyiségben hever.

 

 
Pogány-vár (Csíkrákos)
PDF Nyomtatás E-mail

poganyvarRákos határában, a falutól körülbelül hét-nyolc kilométer távolságban, a Hargita egyik dombján találjuk „Pogányvár” romjait. A Pogányvár valamikor a rabonbánoknak volt egyik tartózkodási helye. A Csíki Székely Krónika szerint a honfoglaláskor a székelyek „fője” „Z……” volt, akinek fiai voltak: Upulet, Upuor és Vogron, akinek feleségét Drusillának hívták.
A Bogáton, a mostani kápolna helyén, kétszázhúsz lépés kerülettel volt a vár, melyet hatalmas sánc vett körül. Itt állott az Upulet anyja által 888-ban épített áldozati ház, illetve vár is, amit mind a csíki krónikák, mind Losteiner is igazolni látszanak. (Losteiner Leonard a csíksomlyói rendház tagja volt, aki a 19. század elején megírta Csík földrajzát és történelmével is foglalkozott. E kérdésekben szaktekintélynek számít.) A Losteiner által nem említett várak 888 előttiek.


Forrás: Császár László: Csíkrákos monográfiája, 1957

 
«ElsőElőző123KövetkezőUtolsó»

2. oldal / 3
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>