Felcsíki látnivalók
Bogáti kápolna (Csíkrákos)
PDF Nyomtatás E-mail

bogati-kapolnaA Bogáth, a Vár- és Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is. Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt; lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található; erődítve, mert e hegyek észak-keletre kirúgó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképi vár, azon a helyen, hol most a kápolna fekszik.

A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bírt. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak is a keleti oldalon - hol a hegy meredeken van leszelve - szünik meg. E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelítését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.

 

 
Csíkrákosi Cserei-kúria
PDF Nyomtatás E-mail

Múlt és jelen


A szobák beosztása a régi, de falait felemelték, tetejét zsindely helyett cseréppel födték, nagyobb ablakokat és ajtókat vágtak rá. Egyik szoba mennyezetébe beépítették a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerendát is: Hoc opvs cvravit: -D. Ioannes Czerei Anno DoMini 1672 (Cserei címer) Lav Deo sempi cvm.-sorte sua Ivdita Czerei, vigesima 4 Mensis Maii.

Sajnos, a több száz éves régi bútorok elkallódtak. A legnagyobb veszteség az, hogy az átépítéskor megsemmisítették a kúria külső falán addig jól látható freskót (falfestményt), mely azt a jelenetet ábrázolta, amikor az egyik Cserei úr vadászkutyái kíséretében vadászni indul. A Cserei kúria épületében ma szülőotthon működik.3 A Cserei család legkiemelkedőbb alakja, Erdély történetírója, Cserei Mihály volt, aki 1667. október 21-én született. Sajátos erdélyi gondolkodással azt hirdette, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A család másik tagjáról, Cserei Farkasról pedig azt őrizte meg a szájhagyomány, hogy egy alkalommal a templomban madéfalvi László Farkas padjába ült be, amiért László Farkas kérdőre vonta. A vita hevében László Farkas véletlenül orrba ütötte Csereit, akinek megindult az orra vére. Ezért – mivel a templomban vér folyt -, a templomot újra kellett szentelni.

1694 február 13-án a tatárok betörtek Csíkba és Göröcsfalvát is felégették. Sok embert megöltek vagy fogságba hurcoltak, sok barmot elhajtottak. Ugyanakkor Rákoson elfogták Cserei Mihály hetven éves nagyanyját, Apor Helénát is, aki tatár rabságban halt meg. A Cserei család legutolsó sarja Cserei Zsuzsanna volt. 1712-ben halt meg. Vele kapcsolatban érdekes irodalomtörténeti vonatkozású dologról emlékezhetünk meg.

Az egyházközség irattárában található feljegyzések szerint ugyanis „nem gyűrűs” mátkája volt Mikes Kelemennek. A család azonban ellenezte a házasságot, és Zsuzsannát Bécsbe vitték, hogy így a fiatalokat elszakítsák egymástól. Ez sikerült is, mert mire Zsuzsanna hazakerült, Mikes Rákóczival külföldre bujdosott. Amint a feljegyzések mondják, Zsuzsanna kissé „amazon” természetű volt. Gazdálkodással foglalkozott, de tüdőgyulladásban hirtelen megbetegedett és két-három nap leforgása alatt meghalt. A templom alatt lévő családi kriptába temették, ahol hét Cserei nyugszik.

Forrás:

KOVÁCS Krisztina

2007 Egy felcsí­ki falu (Csí­krákos) szakrális térszerkezetének változása. Szakdolgozat. Kolozsvár, BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék

CSÁSZÁR László

1969 Csíkrákos község történelmi és néprajzi adatai. In: A Csíki és Gyergyói múzeum Közleményei 1958Csíkszereda 54-88.

 
Csíkrákosi templom
PDF Nyomtatás E-mail

A csíkrákosi templomról elmondhatjuk, hogy a világon egyedülálló építmény és a vele foglalkozó történészek, tudósok és laikusok sora máig rengeteg kérdésre nem tudott megbízható választ adni. Elsősorban Orbán Balázs, Vámszer Géza, Vécsey Gyula, Köpeczi Sebestyén József nevét emelném ki. A kutatók véleménye a templomról megegyezik abban, hogy a csíkrákosi templom egy pogány kori szent helyre épült, a mai göröcsfalvi határba.A csíkrákosi templomról elmondhatjuk, hogy a világon egyedülálló építmény és a vele foglalkozó történészek, tudósok és laikusok sora máig rengeteg kérdésre nem tudott megbízható választ adni. Elsősorban Orbán Balázs, Vámszer Géza, Vécsey Gyula, Köpeczi Sebestyén József nevét emelném ki. A kutatók véleménye a templomról megegyezik abban, hogy a csíkrákosi templom egy pogány kori szent helyre épült, a mai göröcsfalvi határba.

A Domus Historia első oldalán azt a feljegyzést találjuk, hogy a templomot 1270-1280 között építették. Az egyházmegye vezetősége ezt az utóbbi évszámot tekintette mérvadónak és 1980-ban ünnepelték meg a templom fennállásának 700 éves évfordulóját. Ebből az első időszakból származik a torony alsó 3 emelete, a templom déli fala és a kripta a déli bejáratával.


A XV. század végén tovább bővül a templom, ekkor épül hálóboltozatos szentélye, bordáinak gyámkövein pedig a vélt adakozók, a Hunyadi és Huntpázmány családok címerei díszlenek. Erre az időszakra tehetjük a torony festését is, „Hoc opus facit Petrus Zabridi 1475. Anno” felirat alapján, amely a kórusfeljáró kövébe van vésve. A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 méter magas torony. Falának három oldalát emeletenként egy-egy magas lőrés töri át, felfelé haladva ezek magassága csökken. Külső falának festése egyedülálló, ilyen jellegű falfestmény sehol sem található az országban. A lőréseket és a felső félköríves ablakokat vörös szegély, helyenként leveles, liliomos motívum díszíti. A déli, nyugati és északi falon vörös-barnára festett zodiákus jegyek, emberi alakok, állatok, csillagok rajzolata ismerhető fel. A jelek a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek, Sisa Béla szerint a templomtornyon látható ábrák kapcsolatba hozhatók a magyar őshittel, a képsor a táltossá válásnak és az „égbe jutásnak” történetét meséli el. A fenti jelmagyarázat nem az egyetlen, talán azok a miskolci szakemberek, akik három évig restaurálták a tornyot, közelebb vihetnek a valósághoz. Egy biztos a Cseredombra épített csíkrákosi templom és környéke kultikus hely volt ezelőtt 800 évvel is.

A hajó építését korábbi időpontra helyezi Botár István, ennek jogosultságát a stílusbeli különbségek is indokolttá teszik. A templom másik jellegzetessége, hogy hajója (10 méter) lényegesen rövidebb, mint sokszögzáródású szentélye. (16 méter). Az utóbbi tengelye a hajóhoz képest 8 fokos eltérést mutat északi irányba. Feltételezhetjük, hogy a templom bővítésénél figyelembe vették a templom védőszentjének ünnepét is, ugyanis úgy tervezték a szentély elhelyezését, hogy a kisboldogasszonyi első napsugarak a szentélytartóra essenek. A berendezés a XVIII. század közepén lecserélődött, és az új oltárt a szentségtartóval együtt már a hajó tengelyének meghosszabbítására merőlegesen helyezték el, így a fény útját figyelembe vevő építési szándék nem érvényesülhet. A népi magyarázat szerint a szögbeli eltérés a szentély és hajó között azért van, mert Jézus feje is lehanyatlott a keresztfán.

A templom mai alakját az 1740-es átépítések során nyerte el. Ekkor kibővül a templom két mellékhajóval, illetve ekkor épül a cinterem barokk kapuja is. A bal oldali hajó lényegesen kisebb, mivel innen választották le a sekrestyét.

Csíkrákos rövid ideig Mária-kegyhely volt, egy nagyhírű és csodatételeiben a somlyói Mária-szoborral vetélkedő Mária-szobor volt a templomban, amelyet Székely Mózes reformációt terjesztő katonái 1602-ben tűzre vetettek..

Képek:

 

 

 

 

 

 

 

 

360° Panorama, Római Katolikus Vártemplom, Csíkrákos:

http://www.virtualisszekelyfold.ro/index2.html


 
Csíkkarcfalvi templom
PDF Nyomtatás E-mail

Csikkarcfalvi templom

Karcfalva község Nagyboldogasszony temploma egyedülálló a környéken. Régészeti kutatások és feltárások folyamatban vannak.

Orbán Balázs így ír erről a templomról: "Karczfalva felső végénél egy, a Madicsa nevű hegyből kiszökellő gyüleg (conglomerat) szikladomb emelkedik fel, ezt keletről az Olt, délről a Székaszó pataka fogja körül, fennlapján Nagybolgodasszonyfalva gyönyörűen fekvő temploma koronázza, mely ódon várfalaival, fénylő magas tornyával e vidék fénypontját alkotja, különben építészetileg is figyelmet érdemlő műemlék."

 

A ma is fennálló templom építését a XV. századra teszik. Erre az időszakra utal az az 1796-ban talált küszöbkő, amelyen 1444-es évszám szerepel, de amelyet a tudományos kutatás nagy bánatára, a kőművesek befalaztak a templomfalba. A templomot egy 8-10 méter magas lőrésekkel és előbástyával ellátott várfal veszi körül, amelynek elsődleges építési célja az óvó, védő funkció volt. Menedékként szolgált a templom a települések lakói számára a török támadások idején. A várfal belsejébe 14 kép van beépítve, amelyek a keresztút állomásait ábrázolják. A képeket fából készült ajtó védi a rongálódástól. A hegyfok, amire a templom épült a hargitai hegyek legutolsó nyúlványa.

A reformáció rohamos terjedése ellenére Csík továbbra is megmaradt az erdélyi katolicizmus központjának. Elindult egy folyamat, amely a hívek hitbeli megerősödésére, keresztényi erkölcse hagyományos rendjének visszaállítására, az egyház anyagi állapotának megjavítására és az egyházi építmények, templomok újjáépítésére irányult. E folyamat mozgatói Mártonffy György, karcfalvi születésű püspök és Antalffi János püspöki helytartó, akik megerősítve a korábbi szabályokat felléptek a keresztény erkölcsben élés érdekében.

A XVIII. század elején már elkezdődő építkezésekről 1749-ben beszélnek először. A templom szentélye részben megmaradt XV. századi gótikus formájában. A régészet vizsgálatok nagyon jelentősnek tartották a mennyezet bordáit, a záróköveket és a gyámköveket, de különösen a késő gót stílusú szentségtartó fülkét. Az átépítések során az egykori csúcsíves ablakokat barokk félkörívűvé tették. Lebontották a gótikus stílusú hajót, majd köveiből újraépítették az egész hajót lapos mennyezettel, két kereszthajóval, barokk ajtókkal, sőt még a csúcsíves diadalívet is félkörívesnek építették át. A templom tehát az újjáépítés során alapvetően barokk külsőt kapott, habár szakemberek szerint a szentély, a sekrestyeajtó megőrizte gótikus jellegét.

A felújítások során meghagyták a várudvarban a várfal belső oldalán, fent teljes épségében a lőrések előtt a fagerendákból összeállított és cseréppel fedett "vívófolyosót".

A torony újjáépítésére a templommal együtt nem került sor anyagi fedezet hiánya miatt. 1863 szeptember 3-án a templom tornya leégett, a harangozószék és a harangok leestek és összetörtek. A tűzeset oka a feltételezések szerint villámcsapás volt. Az egyházmegye haladéktalanul a templom megsegítése mellett foglalt állást. 1400 forintot ajánlott fel a károk elhárítására, s új harangok öntésére.

360° Panorama, Csíkkarcfalvi Római Katolikus templom

http://www.virtualisszekelyfold.ro/index2.html

 
«ElsőElőző123KövetkezőUtolsó»

3. oldal / 3
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>