Felcsíki látnivalók
Márton Áron múzeum - Csíkszentdomokoson
PDF Nyomtatás E-mail


Harminc évvel ezelőtt, 1980. szeptember 29-én adta vissza lelkét Teremtőjének Erdély nagy római katolikus püspöke, Márton Áron. Márton Áron püspök emléke elevenen él Székelyföldön. Szavai, tettei – sokak számára – lámpásként világítanak a mindennapok útvesztőjében. 2010-ben, halálának évfordulóján emlékházat is avattak szülőfalujában. A csíkszentdomokoson található Márton Áron Múzeumot 2010 október 16-án nyitották meg. 

A múltban többször és több egyesületnél is felvetődött az ötlet egy múzeum létrehozására, a kérdés csupán az volt, hogy milyen formában jöjjön létre egy Márton Áron-múzeum, vagy méltó emlékhely a püspök úr szülőfalujában. Az egyik ötlet a szülői ház újjáépítésére vonatkozott. Ez viszont nem sikerült, mert azon a portán, ahol a püspök született, most egy lakóház áll, szabad telek pedig nincs a település központjában. Az sem mellékes, hogy jelentős anyagi erőket kellett volna mozgósítani egy ház felépítéséhez. Amikor 2009-ben a hajdani egyházi iskolának – amit sajnos nem kapott vissza még az egyház – két terme megüresedett, akkor született meg a döntés, hogy ezeket a helyiségeket és az alattuk lévő pincét ki lehetne alakítani úgy, hogy a püspök úr életét, munkásságát, valamint Erdély történetének a témához kapcsolódó szegmensét megismertessék a látogatókk kronológiai rendben, képekkel és Márton Árontól származó szöveggel, idézettel. 

 

Egy multimédiás intézményről van szó. Az értjük ez alatt, hogy a  nyomtatott szövegek és képek mellett „megszólal” Márton Áron is. Sajnos összesen három hallgatható minőségű felvétel áll rendelkezésre. Ezeket a beszédeket egy MP3 lejátszó segítségével, fejhallgatóval lehet meghallgatni. Ezeken kívül még a Magyar Katolikus Rádió és a Jel Könyvkiadó által elkészített hangoskönyvek is hallgathatóak. Aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, egy érintős képernyőn a püspök életét, hivatásának állomásait képekkel, szövegekkel idézheti meg.

A múzeum előzetes bejelentkezés alapján naponta 12.00 és 20.00 óra között látogatható, kötött nyitvatartási ideje jelenleg nincsen. Csoportok, egyéni látogatók bejelentkezhetnek a következő e-mail címek egyikén: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , avagy Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , illetve a 0753-990667-es telefonszámon. Kapcsolattartó, tárlatvezető: Sándor Edit községi könyvtáros.

 

Webcím:

http://www.martonaronmuzeum.ro/

 
Szökő Láp
PDF Nyomtatás E-mail

 Szökő Láp

Szökő Láp Székelyföld egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt lápja. A Madarasi Hargita csúcs (1800 m) északkeleti lejtőjén terül el, a Szökő Patak forrásvidékén, egy lucfenyvesekkel övezett, elláposodott tisztás formájában. Körülbelül 25-30 hektárnyi területet foglal el, 1700-1600 m magasságban.

A vulkáni kitörések idején a hegyoldalban létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti száz-százötven méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz. Az innen kibuggyanó forrásvizek lassú lefolyásúak és a talajt alaposan átitatják, létrehozva egy különös, lápos-tőzeges élőhelyet. Néhol időszakos patakokat találunk, amelyek a forráslápokban eltűnnek. A tisztáson helyenként törpe lucfenyőkkel tüzdelt dagadólápok emelkednek ki. Ahol a hegyoldal erősen lejteni kezd, a víz újra előbukkan és létrejön a bájos vízeséséről jól ismert Szökő Patak.

Miért védjük?

Az itt található dagadólápok és forráslápok az emberi beavatkozásokra roppant érzékeny élőhelyek, ezért természetvédelmi értékük kiemelkedő. Bennük szép számban tenyésznek jégkorszaki maradványfajok, amelyek túlélését a Hargita hegység hűvös klímája segítette elő. Nagyrészük a ritka és sérülékeny fajok “vörös listáján” szerepel. Habár a területet sűrűn látogatják turisták, nagyon meglepő, hogy a láp létezéséről alig van tudomásunk. A megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlanul megrongálódhat, értékét elveszítheti.

A Szökő Lápban a magashegységi dagadólápok jellegzetes, szép tája fogad bennünket.

A Szökő Láp tájképe. Háttérben a Madarasi Csúcs (1800) 

(Fotó: Csergő Anna-Mária)”

 

Dagadólápok törpe lucfenyőkkel és mohazsombékokkal 

(Fotó: Csergő Anna-Mária)”

 

http://szokolap.green-agora.ro/hu/index.html

Növényvilág és állatvilág

 
Balánbánya
PDF Nyomtatás E-mail

A település határában található az Olt forrása, a már említett Egyeskő, Tarkő, Nagy-Hagymás, Orbán Balázs szavaival élve a „Székely Svájc”. Az említett természeti viszonyainak köszönhetően a város és környéke turisztikai látványosságnak számít. számos turistaösvény indul a városból, amelyek az említett sziklaszirtekhez vezetnek.

Turistavonalak:

  • Nagy-Hagymás – Egyes-kő – Öcsém-gerinc – Ter-kő – Írott-kő – Fekete-Rez – Maros-forrás – Olt-forrás – Jávárdi-völgye – Víztároló: jól kitaposott ösvények és utak mentén közelíthetők meg a fenti célpontok. A turistajelzések állapota megfelelő.

  • Az Egyes-kő (1608): a Kovács-patak mentén, függőleges kék sáv jelzésen 2 óra. A Szék-patak mentén, a piros háromszöget követve szintén 2 óra.

  • Egyes-kő – Nagy-Hagymás: a piros függőleges sáv jelzésen 1 óra.

  • A Ter-kő-csúcs: a Gál-kút pataka mentén piros kereszt jelzésen 2 óra.

  • A Csíki-havasok gerincén végighalad a piros függőleges sáv jelzés É-D irányba a Nagy-Hagymától – Ter-kő-fensík – Naskalat – Szép-havas – Pogány-havas – Gyimesi-hágó – Szellő-tető – Rugát-tető – Káposztás-havas – Gombás-bérc vonalon.

  • Olt-forráshoz: az Olt völgyében, majd a Sóvető-hágó irányába haladó (Magas-bükk-gerinc) két függőleges sáv jelzést követve 3 óra.

  • Írott-kő – Fekete-Rez – Maros-forrás: sárga függőleges sáv mentén 4 óra.

  • A Jávárdi völgyében a Ter-kő-fensíktól nincs jelzés, de erőkitermelő út vezet Hidegségbe, innen pedig Gyimesközéplokra.

Balánbányáról az Olt völgyében felfele haladva félórás séta a Víztároló, amely a bánya és a település vízzel való ellátását biztosítja. A völgyzáró gát 80 m hosszú, mögötte a felgyülemlett tóban több mint egy millió köbméter víz van.

 

 
Pásztorbükk (Csíkszentdomokos)
PDF Nyomtatás E-mail

Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékezteti Domokos közösségét.

Az események 1597. december 23-án kezdődtek, amikor Báthori Zsigmond lemondott Erdély trónjáról, szerződésileg kötelezte magát, hogy Erdélyt Rudolf osztrák császárnak engedi át. A trónt Báthori Endre bíborosnak akarja átadni, akit az erdélyi rendek meg is választanak fejedelemnek. Tisztázandó, hogy Báthori Endrét gyakran Andrásként említik. Ennek magyarázata, hogy az udvarban az okmányok hivatalos nyelve a latin volt. Így a fejedelem latin neve Báthori Andreas, ami inkább az Andráshoz hasonlít.

Rudolf császár nem ismeri el Báthori Endrét fejedelemnek, így tudtával és pénzbeli segítségével Mihai havasalföldi vajda betör Erdélybe. Báthori felszólítja a távozásra, de Mihai továbbnyomul Erdélybe. A fejedelem sebtében hadat gyűjt Mihai ellen. 1599. október 28-án a Szeben melletti Sellenberk falunál Báthori Endre főkapitánya, Kornis Gáspár vereséget szenvedett, maga is fogságba esett. A vajda seregében több ezer székely is harcolt, mivel a Báthoriak által visszavont szabadságjogaikat ígérte cserébe.

A 33 éves bíboros-fejedelem elhagyta a csatateret azzal a szándékkal, hogy Moldován át Lengyelországba megy, s trónja visszafoglalására onnan sereget hoz. Székelyudvarhely felé vette az útját, közben sok nemes csatlakozott hozzá, mivel érdekeltek voltak a székelyek jobbágysorsban való tartásában. Mihai vajda a fejedelem üldözését rendelte el. A csíkiak Csíkszentdomokoson túl az utat elállták, és október 31-én az arra haladó fejedelmet megtámadták. A fejedelem kísérői vitézül harcoltak, de a túlerő győzött. A menekülő fejedelem mellett csak Mikó Miklós maradt, s elcsigázva a fáradtságtól, a Pásztorbükk nevű erdőrészbe értek. Itt egy pásztortanyán Endre italt kért, a pásztor savóval kínálta, amit a fejedelem elfogyasztott s a pásztort vízért küldte. A karcfalvi Balázs Mihály – a későbbi Ördög Balázs – emberei ráakadtak a pásztorra, aki elárulta a fejedelmet. A fejedelemre Mikó vigyázott, amikor az üldözők lármája hallatszott. Mikó a fejedelem rendeletére a székelyek elé ment, és velük alkudozni kezdett, de ezek a fiatal Mikót összevagdalták. Ördög Balázs három társával a fejedelemre támadt, aki hősiesen védekezett, támadóit súlyosan megsebesítette. De Ördög orvul támadt, s a fejedelem fejére hatalmas ütést mért. A fejedelem összeesett s még élt, amikor gyűrűs ujját levágták s a haldoklónak fejét vették, és Mihai vajdához küldték.

VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot, és száznapos böjtöt rendelt el a bíboros-fejedelem meggyilkolásáért. Bár november 3-án ölték meg a fejedelmet, Felcsík népe október második vasárnapján emlékezik meg a szomorú eseményről.

A felbújtatott székelyek nem kimondottan a bíbornok-fejedelemre haragudtak, hanem a Báthoriakra, akik kegyetlenül elfojtották a jogaikért küzdő székelyek felkeléseit (1562, 1572, 1595). A bűnbánó csíkszentdomokosiak minden évben búcsút rendeznek Pásztorbükk emlékhelyén.

 
Csonka torony és feneketlen tó (Csíkszenttamás)
PDF Nyomtatás E-mail

A falutól körülbelül 500 méter távolságra, észak-nyugat irányba, a Garados dombvonulat végén, egy kis dombon található a csíkszenttamási egyház gótikus templomtornyának romjai. Ez egy 25 méter magas, terméskőből épített torony környékét a falubeliek Csonka toronyként emlegetik. Vámszer Géza így ír erről a templomromról: „Bár van egy…kör alakú, várfallal körülvett XV. századból való csúcsíves templomrom , amelynek csonka tornya messziről látszik, de itt csak a toronyfelső csúcsíves ablaknyílásai és a templom polygon záródású szentélyének alapfalai maradtak, e gótikus korból napjainkra.” A templom várfallal volt körülvéve, ennek beltere temetőül szolgált és szolgál napjainkban is. Az elbeszélések alapján ez a templom valamikor tíz falu temploma volt (Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkjenőfalva, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Szépvíz, Szentmihály, Ajnád, Cibrefalva), még abban az időben, amikor Szent István király elrendelte, hogy minden tíz falu építtessen templomot. Később már csak Szenttamás és Domokos közös temploma volt és itt kerül kapcsolatba a Feneketlen-tóval a templomrom.

A tó keletkezéséről legenda kering a környékbeliek között. Mivel a domokosiaknak is részük volt a templomépítésben és minden falunak nem volt papja, ezért Szenttamásra jártak misére az emberek. Egy idő után már nem kellett más faluba járjanak a domokosiak, de a templomból azért igényelték a részüket. Lejöttek a domokosiak, hogy vigyék el a harang ütőjét, hogy a szenttamásiak ne tudjanak harangozni, de a szenttamási harangozó eldugta a harangütőket. Mikor a két falu előjárói beléptek és megkérdezték hová dugta el az ütőket, a harangozó azt mondta, hogy „itt süllyedjek el ha nálam vannak”. Abban a pillanatban megremegett a ház és épp, hogy ki tudtak menekülni az urak, a ház elsüllyedt és ennek a helyén keletkezett egy feneketlen tó. Így mesélik a domokosiak ezt a történetet, legendát. A domokosiak úgy mesélik, hogy a vége az ők javukra csendüljön. A szenttamásiak variánsa abban tér el, hogy ők úgy tartják, hogy a harangozó megunta a harangozást és azért rejtette el a harangütőket. Természetesen a legendának nincsen valóságos alapja, viszont a régi összejöveteleken szívesen mesélték az emberek.

Ami viszont valóban igaz, hogy a tó ott van Csíkszenttamás határában, a Csonka torony közelében. Egy 12-15 méter átmérőjű tavacska, amelynek a hőmérséklete télen, nyáron 16 C fok. A néphit szerint, ha a Domokoson található föld alá tűnő patakba, búvópatakba Domokoson beledobnak egy récét a Feneketlen-tóban jön ki. Szintén a helyik elbeszélése, hogy éjszaka a tó környékén hallani lehetett egy nyöszörgő hangot a tó mélyéről. Szerintük a harangozó nem találja lelki nyugalmát és az ő jajveszékelése hallatszik. Orbán Balázs így ír a tóról: „Ezen 70 lépés kerületű víztükör egyike legdúsabb és legszebb forrásainknak, közepén buja tenyészet vízi növényekkel és apró égerfákkal benőtt úszó szigetecske van, mely a szél fuvalmára most ide, most oda úszkál, forog és lengedez csudás bokrétaként gazdag színezetű virágcsokraival. A tónak már széle is két-három öl mély, de mondják, hogy közepén 50 öles kötéllel sem érték el a fenekét. E szép tavacskából a Hővíznek nevezett patak folyik ki (bár belé csak kis vízér szalad) s ezen patak oly vízdús, hogy az innen negyed órára lévő faluban már malmot hajt, s oly hévmérsékletű, hogy télen sem fagy be soha.”

Forrás:

Dr. Vámszer Géza

Csík vármegye településtörténete, Pallas Akadémiai Kiadó, Csíkszereda, 2000

id. Kurkó István

Csonka…, magánkiadás, Csíkszenttamás 2003­-2005.

 

Képek

 

csonka-torony

 

 
«ElsőElőző123KövetkezőUtolsó»

1. oldal / 3
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>