Hírességek a Felcsík kistérségben


Gáll Lajos (1900. május 9. Csíkdánfalva – 1944 Korond)
PDF Nyomtatás E-mail

A háromszoros Balkán-bajnok, hatszoros román bajnok atléta Csíkdánfalván született, az 1930-as években Brassóban, 1940-44 között pedig Háromszéken élt, és sportolt. Gáll Lajos az első olyan csíki sportoló, aki ötkarikás játékokon indulhatott: 1936-ban román színekben részt vett a berlini olimpián.

Gáll Lajos 1900. május 9-én született Csíkdánfalván. Huszonkét éves korában Brassóba kerül szabómesterséget tanulni. Igyekezete figyelemre méltó, akárcsak sport iránti érdeklődése. Hosszútávfutóként került be az atlétika történetébe, de ,,az alacsony, tömzsi, rokonszenves fiatalember – ahogy egy korabeli riport jellemzi – kiválóan síelt, nagyszerűen futballozott.

Az 1930-as években hatszor volt Románia bajnoka maratonfutásban, és háromszor nyert Balkán-bajnokságot ugyanebben a számban. Érdekesség, hogy 1935-ben Károly román király Bukarestbe hívatta az atlétát, és személyesen tüntette ki, mint az év legjobb sportolóját. Románia őt nevezte az 1936-os berlini olimpiára.

Pályafutása nem volt zökkenőmentes, gyakran szembe kellett néznie a gáncsoskodókkal, a kor sportvezetésének nemtörődömségével. Egyszer keserűen meg is jegyezte: ,,Nem akarok a görög atléták példájára célozni, ahol az állam hónapokon át treníroztatja a futókat, hiszen köztudomású, hogy én az útiköltségen és a legszorosabb ellátásomon kívül soha semmit nem kaptam..."

A Bécsi döntés után költözött Sepsiszentgyörgyre és a Kolozsvári AC színeiben versenyzett. Többször érmes volt a magyar bajnokságon maratoni futásban, és szintén magyar színekben kétszer harmadik lett a kor egyik legrangosabb viadalán, a Kassai Maratonon.

A háború vége felé, Gáll Lajos tartalékos katona is behívót kapott, de a visszavonuláskor megszökött. 1944. őszén Györfi Péter Korondon találkozott Gáll Lajossal, aki így mutatkozott be: atléta és szabó. Gáll a második világháború áldozata lett, három más katonával együtt, a Györfivel való találkozás után pár nappal a szovjet hadsereg katonái kivégezték a korondi Bornyus-kertben. Az akkori sportvezetők innen vitték holttestét később Sepsiszentgyörgyre.

Gáll Lajost három megye, Hargita, Brassó és Kovászna tiszteli, vallja magáénak. Térségünk két világháború közti időszakának egyik legjobb maratoni futója Csíkdánfalván született, a Brassói IAR és a Kolozsvári AC színeiben sportolt, Sepsiszentgyörgyön lakott, és itt alussza örök álmát. Szülőfalujában, Csíkdánfalván tornatermet neveztek el Gáll Lajosról, Sepsiszentgyörgyön Kövér Sándor testnevelő tanár kezdeményezésére 1978 óta rendezik meg a Gáll Lajos futóversenyt, és 1990. óta futókör viseli nevét.

Forrás:

Csíki Hírlap 2009. november 13.

 

 
Zöld Péter (1727 - 1795)
PDF Nyomtatás E-mail

Lófő családban született. A Zöld család érdemeinek elismeréseképpen 1742-ben Mária Teréziától nemeslevelet kapott. Édesapja, Zöld János és édesanyja Olti Katalin 1721. július 6-án keltek egybe. Öten voltak testvérek, András és János neve maradt fenn. Zöld János Felcsík szék stacionáris comisariusa volt, a madéfalvi veszedelem idején 32 éves, házas, 4 gyermek apja.

Zöld Pétert az anyakönyv tanúsága szerint 1727. szeptember 21-én tartották keresztvíz alá. Madéfalván nevelkedett. Valószínű, hogy a középiskola első osztályait a csíksomlyói ferences gimnáziumban járta ki. A két utolsó osztályát (1943-1945), pedig a székelyudvarhelyi jezsuita gimnáziumban végezte. Teológiai és filozófiai tanulmányait 1748-ban, 21 éves korában fejezte be a jezsuiták kolozsvári főiskoláján, a Szebelényi Bertalan-féle alapítvány költségén.

A Kisasszony egyházmegyében egy évig káplán, majd 1754-1764 között Csíkszentlélek plébánosa. 1763-ban Bajtay Antal püspök magához rendeli, mivel a szentléleki pap a határőrség, a fegyverfelvétel ellen lázított. Emiatt 10 napi kenyéren és vízen letöltött fogságot kellett elviselnie. A püspök elhatározta Zöld Péter áthelyezését, a csíkszentlélekiek kérésére elállt szándékától.

A január 7-ei mészárlás után a püspök ismét magához rendeli a szentléleki plébánost két társával együtt. Zöld Péter, amikor hírét vette Gyulafehérváron, hogy delnei, illetve szentléleki lakásukat kirabolták, társaival együtt hazaszökött. 1764 tavaszán bujkálni kényszerült. Április 22-én, húsvét napján 7 szentléleki katona bukkant rá, de felöltőjét elfogóinak fejére borította, és elmenekült. Április 27-én azonban vadászaton lévő katonatisztek a fitódi erdőben elfogták. Zöld Péter hátrahagyva papi ruháit, könyveit ismét elszökött. Nem sokkal később a madéfalvi Zöld József Moldvába kísérte.

Bár ő is menekülni kényszerült, ellenezte a kivándorlást. Titokban visszatért Madéfalvára. Carato ezredes június 14-én őt és unokatestvérét, Zöld Mátyást apja házában elfogatta. Vasra verve vitték a Mikó-várba. Vallomása nagy feltűnést és zavart keltett. Azt állította több erdélyi arisztokratáról, nemesemberről, köztük a székely határőrséget szervező Főbizottság két tagjáról, Lázár Jánosról és Bethlen Miklósról, hogy 1762-1763-ban határozottan ellenezték a határőrállítást, helyeselték Zöld Péter cselekedeteit. Gyulafehérvárra szállítják, az egyházi bíróság ítéli el lázítás és összeesküvés vádjával. Beke István paptársával együtt 4 évi várfogságot kell letölteniük: 1 nehéz év, 3 pedig könnyű rabság. Büntetésük letöltése után szülőföldjükön nem gyakorolhatják papi hivatásukat.

Az őrök éberségét kijátszva 1765. Június 24-én elszökött Gyulafehérvárról. A körözőlevélbeli személyleírása a következő: „Mintegy 40 esztendős korú, kevéssé középszerűnél magasabb, erős és egészséges testű, nagy fejű, kicsiny és egybeszedett homlokú, kicsiny, fekete és fényes szemű, hosszú és fekete hajú és bajuszú, beretvált szakállú, kemény elhagyott ábrázatú, rövid nyakú, széles vállú, durva járású, ugyan durva, de hangos szavú ember.” Szökésekor köpönyeget, fekete lajbit, magyar nadrágot és csizmát viselt, papi ruháját levetette, hogy ne ismerjék fel.

Zöld Péter nagy lelkierővel, ügyességgel, erős fizikummal rendelkezett, bátor ember volt. Ismét Moldvába menekült. A Lengyelországban székelő bákói püspök engedélyével a menekült székelyek plébánosa lett. Lelkészi munkásságát a kalagorpataki plébánia körzetében folytatta, a menekült székelyeken kívül lelki gondozásban részesítette a szétszórtan élő magyarokat is. 1767 májusában Carisi Ferenc olasz szerzetessel missziós munkát végzett.

1768-ban kegyelmet kapott, s számos menekülttársával visszatért Erdélybe. Ezután 20 éven át 1788. október 5-ig csíkdelnei plébános. Feltételezhető, hogy 1780-ban az ő kezdeményezésére állítottak fogadalmi vagy emlékkeresztet Delnén és Csicsóban a templom és a kápolna mellé. 1784-ben felcsíki alesperes. 1788 őszétől Csíkszentimrén szolgál. 1795-től rákosi plébános. Több hónapon át betegeskedett, 1795. június 25-én, 68 éves korában hunyt el. Az anyakönyv tanúsága szerint Székely Ciprián ferences páter, coadjutor kísérte utolsó útjára.

Forrás:

Szentes Gábor – Szentes Szidónia: Madéfalva hagyatéka, Kalauz Kiadó, Kolozsvár, 2005.

 

 
«ElsőElőző12KövetkezőUtolsó»

2. oldal / 2
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>