Népviselet
PDF Nyomtatás E-mail

Egy nép kultúrájának közvetlen megnyilvánulása, ami a tömegek életével szorosan összefügg és sorsukat végigkísérve, egyes események emlékét megőrzi és megmagyarázza a viseletük. A mi nemzeti viseletünk is ilyen. Híven tükrözi a sok évezredes magyar sorsot, mely időben és térben oly különböző helyeken ért el fontos korszakokat. A magyarok sorsával, történelmével együtt halad a viseleté is.

Népviseleten szorosan véve azt a viseletet értjük, amelynek anyagát a nép maga termeli s a ruhát ebből az anyagból maga készíti. A népviselet egyes vidékek szerint változik, de itt aztán szigorúan egyforma és kötelező. Tágabb értelemben, népviseletnek szoktuk mondani azt a viseletet is, melynek anyagát nem a nép keze munkája szolgáltatja, sőt magát a ruhát sem a nép, hanem a belőle kiemelkedő kismesterember készíti, a nép ízlése szerint, hagyományos formára.

Népünk más-más ruhában járt télen és nyáron, ünnepnapokon vagy hétköznapon. Népviseletünk mindkét nemnél az életkor szerint is változatos. A születés, járni tudás, iskolaköteles-, serdültkor, házasság, öregkor mind egy-egy állomás az egyén öltözeteinek sorában. Az öltözködésben társadalmi különbségek egy ugyanazon falu népénél is vannak. A szegényebb néposztály - mivel nincs módjában a ruhát újítani, vagy pedig a jobb módúaktól reámaradt nem divatos, megunt, levetett ruhákban kénytelen járni - tovább őrzi a régi viseletet, mint a gazdagabb falubelije. A hagyományos népviselet legjobban megmarad a pásztor embernél, aki a falusi társadalomtól kiszakadva él....

A néprajztudomány kivetkőzésnek nevezi azt a folyamatot, amikor az nép elhagyja hagyományos öltözködési szokásait és egy globalizálódott öltözködési stílust kezd követni. Ez a folyamat napjainkban betetőződött és ezzel párhuzamosan magának a népviseletnek is megváltozott a jelentése, a viselési szokásai. Ami a hagyományos paraszti társadalomban a mindennapi öltözködés volt, a hétköznapok és ünnepnapok szerves része, az mára már csak alkalmi viselet maradt. Olyan alkalmi ruházat, amelyet népünnepeken, egyházi ünnepeket, különböző hagyományőrző eseményeken viselnek a közösségek tagjai.

A székely férfi népviselet

Legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és simakézelős, csukott gallérú, fehér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér piros vagy kék – esetleg sujtásokkal díszített – mellényt ötlenek. Szokásos főbevaló nyáron a fekete kalap – télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast vagy kurt zekét vesznek, a szürke, vagy fekete, hosszú zekét már az öregeken sem látni. Ma már a hagyományos viselethez leginkább ragaszkodó férfiak is csak fekete rövidkabátot, zakót ötlenek a fehér harisnyához és fekete csizmához.

A székely női viselet

Legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban karcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársonyszegő. A csíki falvakban a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összevallogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyagából vagy egyszínű bolti kelméből, bársonyból, zsinórozva, vagy gyöngyös ékkel díszítve. A harangaljú rokolyához keskenyebb csíkozású vagy egyszínű selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek.

 

 
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>