Csíkmadaras
PDF Nyomtatás E-mail

A Rákosi-szorost elhagyva a Bogátnál, az első település Csíkmadaras. eredetét solymász múltjukhoz kötik a helyiek. Településformája körkörös „jurta település”, ami ősrégi múltra tekint vissza.

Nagy valószínűséggel fazekas múltra tekint vissza a falu, ugyanis még ma is szállóigeként emlegetik a környékbeliek, hogy „Ez a falu Madaras, hol a pap is fazekas.” A határban található jó minőségű agyag már a korai középkorban a fazekas mesterséget szolgálta. Innen kerültek ki századokon át a madarasi fekete kerámia cserépedényei, amelyek százezreit hordták szét a szélrózsa minden irányába, nemcsak a falu fazekasai, hanem a szomszédos fuvarosok is.

Az 1567. évi adólajstromban Madaras csak azért szerepel 30 kapuval, mert a lakosság többi része mind bányász volt, akik mentesültek az adókötelezettség alól. „Hogy kiváltságainál fogva Madaras saját önkormányzati joggal bírt, azt már abból is következtethetjük, hogy az 1585-i országgyűlésre követet küldött.” írja Orbán Balázs. Madaras bányái fejedelmi tulajdont képeztek. A falu vashámorai mellett, a történelmi adatok között sokszor higanybányáiról is szó esik. Borsos Tamás krónikájából megtudjuk, hogy a madarasi higany nagy része Konstantinápolyba került. A fejedelmek maguk kereskedtek vele, a török Porta pedig jó üzleti partnernek bizonyult. Ma a Nagy-Madaras-patak forrásvidékén alig találhatóak meg a higanybányák nyomai. A legújabb kutatások is csak kis mennyiségben mutattak ki higany előfordulásokat

Madaras kihasználatlan kincse, a termál borvíz több helyen a felszínre bukkant a faluban és a környékén. A Nagy-Madaras völgye festők palettájára illő hely, a vadászok és halászok paradicsoma. A kristálytiszta, bővizű és gyorsfolyású patakon a XX. század harmadik évtizedében 32 vízifűrész működött. Ez a korszak a csíkmadarasi erdőkitermelés hőskorát jelentette.

A település ma már turisztikai helynek számít. A Madaras-patak mentén lévő fakitermelő út kék kereszttel jelzett turistaösvény is egyben, amely a Fertőnyergen át Ivóba és Zetelakára vezet. A Szökő-patak apró vízesésekkel tarkított völgyében kék háromszög jelzésen lehet feljutni a Madarasi-Hargita csúcsára vagy a túloldali menedékházhoz.

A település közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott. Kezdetben nem volt pappal rendelkező egyháza, így a Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott, amelytől 1742-ben vált külön és azóta mint önálló plébánia működik. Az elválás legfontosabb oka az volt, hogy Madaras már az 1500-as években rendelkezett templommal. A madarasi emberek templomuk mai formájának eléréséért rengeteget dolgoztak. Az építkezést 1796-ban kezdték meg és 1802-re fejezték be, mégsem ezt az évet számíthatjuk az építkezések befejezési évének, ugyanis számos nehézség, probléma adódott. Ez mind anyagiakban, mind pedig lelkiekben megviselték a közösséget. A felszentelésre 1828. január 28-án került sor. Búcsúünnepét június 29-én Szent Péter és Pál napján ünnepli a közösség.

A környékbeliek kevesen tudják, hogy a falu határában, a Hargita fele vezető út mentén egy kápolna található. A kápolna nagyon régi múltra tekint vissza, viszont mai formája egészen fiatal.

www.csikmadaras.ro

 
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>