Aktuális
PDF Print Email

2012.10.22

 

Felcsíki Tűzoltó Vándorkupa, II. forduló, Csíkkarcfalva

 

Csíkkarcfalva adott otthont az immár második alkalommal megrendezett Önkéntes Tűzoltók vándorkupájának. Felcsík hét településének önkéntes tűzoltó csapatai mérték össze erejüket, hogy kiderüljön ki a legjobb csapat a térségben.

A karcfalvi és jenőfalvi tűzoltók egy csapatot alkottak, ezenkívűl pedig részt vettek a csíkszenttamási, csíkcsicsói, csíkmadarasi, madéfalvi, csíkdánfalvi és csíkszentdomokosi önkéntes tűzoltócsapatok. A verseny jó hangulatáról a magyarországi Classic Chamber Brass Fúvoszenekar és a Csíkkarcfalvi Fúvószenekar gondoskodott.  A verseny érdekessége, hogy bemutatásra került egy régi tűzoltó felszerelés, egy a múlt század elejéről származó vízpompa, amely a modernkori tűzoltó autót helyettesítette, és amely régebben lényegesen magasabb teherbírást követelt, valamint a tűzoltás is jóval hosszabb ideig tartott.

 Gábor Tibor polgármester köszönetét fejezte ki a község védelméért kifejtett önzetlen munkáért, majd emléklapokat nyújtott át a karcfalvi és jenőfalvi veterán tűzoltóknak. 

A csapatoknak a verseny során három feladatot kellett teljesíteniük, hogy elnyerjék 2012 legügyesebb felcsíki tűzoltó csapata címet és ez által méltóan bírtokolják a Vándorkupát a következő versenyig. Minden tűzoltó nagy lelkesedéssel és hatalmas elszántsággal teljesítette a kitűzött feladatokat. Ahogy Karcfalva Polgármestere, Gábor Tibor elmondta, ez a legszebb oldala a tűzoltóságnak, azonban amikor valódi élethelyzetben, elszántan és félelmet nem ismerve kell cselekedni életek megmentése érdekében, az egy iszonyú nehéz és bátor dolog, ezért kell igazán gratulálnunk minden önkéntes tűzoltónak.

    

A csapatok mindhárom versenyszámban nagyon jól teljesítettek, a végeredmény, pár másodperc eltérésével a következőképpen alakult:

1.      Szenttamási Önkéntes tűzoltók  

2.      Csíkszentdomokosi Önkéntes tűzoltók

3.      Madéfalvi Önkéntes tűzoltók

4.      Csíkcsicsói Önkéntes tűzoltók

5.      Csíkdánfalvi Önkéntes tűzoltók

6.      Csíkkarcfalvi és jenőfalvi Önkéntes tűzoltók

7.      Csíkmadarasi Önkéntes tűzoltók

 

 Gratulálunk minden csapatnak, köszönjük támogatóinknak és mindenkinek, aki munkájával vagy anyagi támogatásával hozzájárult a rendezvényhez. Reméljük, hogy jövőre is legalább ugyanilyen számban találkozunk!

 

Az alábbi táblázatba foglaltuk a verseny eredményeit:

Csapat

Versenyszámok

 

 

Staféta

Egyéni verseny

Nagyszerelés

Idő

Helyezés

Idő

Legjobb idő

Helyezés

Idő

Helyezés

Karcfalvi Önkéntes tűzoltók

1,20,22

5

0,33,18

0,33,18

7

0,43,61

5

0,37,80

Csikmadarasi Önkéntes tűzoltók

1,24,60

7

0,31,42

0,31,42

6

0,57,40

7

0,37,70

Csíkdánfalvi Önkéntes tűsoltők

1,23,14

6

0,47,50

0,31,14 5

0,42,14

3

0,31,14

Madéfalvi Önkéntes tűzoltók

1,18,47

3

0,31,79

0,27,37 2

0,41,35+0,0 5 =0,46,35

6

0,27,37

Csíkcsicsói Önkéntes tűzoltók

1,19,88

4

0,34,13

0,29,10 4 0,43,23 4

0,29,10

Csíkszenttamási Önkéntes tűzoltók

1,13,28

1

0,28,00

0,27,32 1 0,37,29 1

0,27,32

Csíkszentdomokosi Önkéntes tűzoltók 1,18,42 2

0,28,93

0,28,93 3 0,36,62 2

0,29,08

 


2012.04.02

Stratégiatervezés képzés civil szervezeteknek

 

Egy napos stratégiatervezés képzést tartottunk a csíkszenntamási kultúrotthon konferencia termében március 31. szombaton a felcsíki civil szervezeteknek a Felcsík Kistérségi Társulás szervezésében. A képzésre összesen 9 szervezettől jelentkeztek, szervezetenként több taggal is, így 14 személy vett részt a képzésen. Az inkább gyakorlati jellegű képzést alatt a résztvevők tisztázhatták a szervezeteik konkrét céljait, küldetését, majd Swot és portofolió analízist készítettek, amelyet felhasználhatnak a későbbiekben a részletes ütemtervek és éves cselekvési tervek kidolgozásában.

A képzés célja az volt, hogy segítsünk a szervezeteknek a pénzügyi források megteremtésében, szorgalmazzuk a együttműködést hasonlo profilu szervezetekkel, szakmai tapasztalatcsere által tanuljunk egymástól és járuljunk hozzá mindezek által a minőségi szakmai munka megvalósításához.
 
A képzés nagyon sikeresnek bizonyult, szorosabb kapcsolatok alakultak ki a szervezetek között, megfogalmazódtak közös célok, így szeretnénk folytatni a szorosabb együttműködést és több kerekasztal beszélgetést tartani akár szélesebb körben is, bevonva a helyi intézményeket és vállalkozókat.
 
A programot a Communitas alapítvány valamint a Felcsík Kistérségi társulás támogatta. A tréner a Prisma egyesület egyik külső trénere Kiss Csilla volt.
 

Süket Zsombor 

Ügyvezető

 


 
2012.03.26
 
Pályázatot írt ki a megyei tanács villanypásztor vásárlásának finanszírozására
 
Hargita Megye Tanácsa pályázatot írt ki villanypásztor megvásárlására a vadkárok elhárítása érdekében. Az előirányzott keretösszeg 45 000 lej, a vissza nem térítendő támogatás a pályázat összköltségének a 49%-a. A pályázatok leadási és iktatási határideje: 2012. április 15., 15 óra.
 
A megyei tanács elnöke ezúton is felkéri a gazdákat, hogy minél többen igényeljék a támogatást, amelyről bővebb információt Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének székhelyén kaphatnak – Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám –, a megyeháza 244/B irodájában; telefon: 0740169850, e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it ; illetve a következő linken: http://hargitamegye.ro/vadaszegyesuletek

 


2012.02.06

Csíki Önkormányzati találkozó Csíkkarcfalván

 

  Február 5. Vasárnap került sor a Csíki Önkormányzatok találkozójára Csíkkarcfalván a felcsíki műjégpályán, amelyet a Felcsík Kistérségi Társulás és a Csíki Jégkorong Önkormányzati Fejlesztési Társulás szervezett. A rendezvényre az alcsíki és felcsíki települések egyaránt hivatalosak voltak, Csíkszentdomokostól Szépvízig, Csíkszeredátol Tusnádfürdőig több település képviseltette magát, volt ahonnan a polgármester, alpolgármester, tanácsosok vagy alkalmazottak voltak jelen.

A rendezvény közkorcsolyázással indult, majd délután 15:30 – kor kezdödött a várva várt alcsík – felcsík jégkorong megmérettetés. A csapatok kimondottan önkormányzati képviselőkből, tanácsosokból és alkalmazottakból tevődtek össze. A mérkőzés bírái Nagy Attila  jégpályamenedzser és Tánczos Barna államtitkár voltak.

 Mindkét csapat három sor játákossal lépett a jégre, a felcsíkiak pénteken még edzést is tartottak. A nézők egy nagyon sportszerű játékot láthattak, nem volt dulakodás, mindkét csapat a szép játékra törekedett. A második harmadot követő szünetben ügyességi próbákat kellett kiállniuk a csapatoknak. Csapatonként egy csatár, egy védő valamint a kapus kellett bebizonyítsák, hogy van amit keresniük a jégen, ugyanis volt gyorsasági próba, lövési gyakorlat valamint szlalom. Összesítésben az alcsíki válogatott nyerte a próbákat. Az utolsó harmad egy gólos különbséggel kezdődött Felcsík javára, amely a mérkőzés végére négy gólra bővült, így a megmérettetést ezen alkalommal Felcsík nyerte 9-5 – re.

  A szervezők emléklapokkal jutalmazták a játékosokat, valamint a résztvevő településeket.

Az alcsíkiak bíztosítottak már arról, hogy lesz az idén még visszavágó, egyelőre nem tudni a pontos dátumot.

Szeretnénk a jövőben egy kistértségek közötti önkormányzati bajnokságot is szervezni, amelyre a megye többi kistérségi csapatait is meghívnánk.

 


2012.01.23

Betekintés a turizmus korszerű és sikeres irányításának rendszerébe
 
 
A térséget kell vonzóvá tenni
 
 Székelyföldön a turisztikai szolgáltatók szemléletváltására van szükség ahhoz, hogy a világpiacon is megállják a helyüket: először is azt kell megérteni, hogy nem egy panziósért, vendéglősért jönnek el a turisták, hanem a térségért, tehát azt kell vonzóvá tenni – hangzott el a hétvégén Csíkkarcfalván tartott turisztikai konferencián.
 
 A vendégfogás diszkrét bája címmel egy pozitív példát ismerhettek meg, valamint betekinthettek a turizmus korszerű és sikeres irányításának rendszerébe a hétvégén a csíkkarcfalvi turisztikai konferenciára érkezők – önkormányzati, valamint megyeitanács-képviselők, turisztikai szolgáltatók, ágazati szakemberek, projektmenedzserek. 
A konferenciát a szervező Felcsík Kistérség Társulás ügyvezető igazgatója, Süket Zsombor nyitotta meg, majd ismertette az előadókat: Gassner Wolfgang Norbert a csíkszeredai székhelyű Tourist Informator országos infoterminál-hálózatot mutatta be, míg Semsei Sándor a budapesti Chrome Kreatív Munkák Kft. képviselőjeként a Turisztikai Desztináció Menedzsment-rendszerek szükségességéről, valamint a DESTOUR Turisztikai Desztináció-menedzsment Rendszerekről tartott bemutatót.
 
 
 A turizmus egy kitörési pont a jelenlegi gazdasági helyzetből, ezt tudja mindenki. Amit senki nem tud, hogy hogyan – vezette fel előadását Semsei Sándor, aki több mint tíz éve foglalkozik turisztikai tanácsadással, turisztikai rendszerek kidolgozásával. Tevékenységük kezdeti fázisában szétnéztek Európában: hogyan működtetik a turizmust Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Angliában, mi az alapstruktúra, amely esetenként lehet más, mégis lényegében hasonló. 
Ez volt a desztináció-menedzsment.
 
 A turizmus is folyamatosan változik a kereslet és kínálat függvényében: a 80-as évekig keresleti piac volt, több volt a turista, mint a lehetőség. Ez nagyon kényelmes 
helyzet volt a szolgáltatóknak. A 80-as évek végén változott a helyzet, sokkal több lett a kínálat, kevesebb a kereslet. Ez versenyhelyzetet teremtett a turisztikai szolgáltatók között – vázolta Semsei. A szakember szerint az info-kommunikációs csatornák, az internet, a gyors közlekedés, a globalizáció miatt most már „egy kattintásra van egymástól” Csíkszereda, Hongkong, New York. Felértékelődött napjainkban a faluturizmus szerepe is. 
 Ami még változott az évek során, hogy nem egy bizonyos szálloda jelenti a vonzást, hanem egy térség. Ha sikerült a régiónkba csalogatni a turistát, akkor itt már gondoskodunk róla. De először az úti célt, a desztinációt kell vonzóvá tennünk – világított rá a szakember. 
 
 A DESTOUR – Turisztikai Desztináció-Menedzsment Rendszer célja olyan székelyföldi turisztikai tudásbázisok (Competence Center) megteremtése, amelyek képesek a székelyföldi elepüléseken meghonosítani az Európában évtizedek óta sikeresen működő marketing-struktúrát. A rendszer kiépítése révén a települések és az ott működő vállalkozások képessé válhatnak arra, hogy az osztrák, a német vagy olasz versenytársakhoz mérten egyenlő esélyekkel juttassák turisztikai kínálatukat az európai piacra. A szakember pozitív példaként DélTirolt hozta fel: a rendszer itt már bizonyított – a 475 ezer lakosú, nagyrészt német nyelvű Bolzano autonóm megyében évente huszonhat millió vendégéjszakát regisztrálnak, 92 turisztikai egyesület és 12 térségi desztináció-menedzsment szervezet működik, ezekhez kapcsolódik szervesen egy informatikai rendszer a szervezet-, információ- és marketingmenedzsment feladatok ellátására. A turisztikai szervezetekbe, egyesületekbe való tömörülés jelentené a megoldást, de a szakember az eddigi példák alapján megjegyezte: ez nem könnyű. Összhangot kell teremteni, a szolgáltatók és a helyi önkormányzatok partnerként együttműködve a közös célt, a turista „megfogását” kell szem előtt tartsák. 
 
 Lényeges a különbség: Székelyföldön még várják a turistát. Nem várni kell, megfogni – hangzott el. Semsei több párhuzamot is vont a dél-tiroli és székelyföldi példa között. Kiemelt fontosságú volt az a megjegyzése is, hogy amint Dél-Tirolnak óriási küldőpiaca Németország és Ausztria, Székelyföldnek ott van Magyarország.
 
Darvas Beáta
www.honline.ro

 


Folytatódhat a felcsíki regionális szennyvíztisztító építése

 
Míg pár hónappal ezelőtt úgy látszott, pénzhiány miatt meghatározatlan időre leállt a felcsíki ülepítő-rendszer beruházása, a kormánytól érkezett finanszírozás révén folytatódhatnak a munkálatok.
 
 
Az időjárás enyhülésével ismét benépesülhet a Csíkmadaras melletti építőtelep
„1,6 millió lejes tartozásunk volt a kivitelezést végző konzorcium felé, ezt sikerült kifizetnünk” – tájékoztatott Gábor Tibor. Csíkkarcfalva polgármestere, aki egyben a Felcsík Önkormányzati Fejlesztési Társulás elnöke, elmondta, ilyen körülmények között, amint az időjárás megengedi, ismét felveszik a munkát a Csíkmadaras határában, a Sósréten készülő ülepítőnél. 
 
A kivitelezés egyébként tavaly május végén kezdődött, és eredetileg nyolc hónap alatt kellett volna befejeznie és üzembe helyeznie a Hidrotran, Impex Aurora és a magyarországi OMS Hungária cégekből álló konzorciumnak. A létesítmény öt község – Szentdomokos, Szenttamás, Karcfalva, Dánfalva és Madaras – szennyvizét gyűjti majd össze és tisztítja meg. A napi 750 köbméter kapacitású ülepítőhöz levegőztető, kiegyenlítő, iszapszárító és klórozó medence is tartozik, a csatornarendszer pedig a tiszta vizet szállítja az Oltba. Az adminisztratív épületben irodák és illemhely kap helyet, kiépítik az ivóvíz- és villanyhálózatot, elkészítik a bekötőutat, és a telepet bekerítik. A beruházás áfa nélküli értéke eléri az 5 370 107 lejt. 
 
A felsorolt településeken a csatornahálózatok kialakítása nagyjából befejeződött, a lefedettség a községek zömében meghaladja a nyolcvan százalékot. Van azonban olyan település is, ahol a kivitelezés során tetemes adósság keletkezett. Mint azt Gál Attilától, Dánfalva megbízott polgármesterétől megtudtuk, a 7-es kormányrendelet révén zajló beruházás során a korábban tervezett fővezetéket ki kellett bővíteni oly módon, hogy összeköttetést biztosítson Madaras és Karcfalva között. „A munkálatokból mintegy 900 ezer lejes többletkiadás származott, melynek törlesztésére vannak ígéretek a kormány részéről” – tájékoztatott a községvezető.
 
Rédai Botond
Székelyhon.ro
 

A Csík LEADER térség

 

Újabb lehetőség vidékfejlesztésre

A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési programja. Különlegessége, hogy a vidéki közösségek kezébe adja a térségi fejlesztési elképzeléseinek kidolgozását, majd pénzt bíztosít annak megvalósításához.

2010. folyamán az Európai Unió és a román kormány közös támogatásából készülhetett el a Csík LEADER fejlesztési stratégiája, a honlap és egy film, amely a helyi LEADER kezdeményező szervezetek szemszögén keresztül mutatja be a térséget és a LEADER lehetséges hozzájárulásását annak fejlődéséhez.

A három, 2000 óta létezők kistérség (Alcsík, Felcsík, Pogány-havas ) szakmai csapata 2010-ben kidolgozta a térség fejlesztési stratégiáját. Több száz kérdőív és sok-sok személyes találkozó alapján alakult ki az a 11 pályázati támogatási intézkedés, amelyeket az alábbi táblázat szemléltet. A táblázatban szereplő célokra 2012-től a Csík LEADER akciócsoport pályázatokat fog helyben meghirdetni és elbírálni, ugyanis a tervet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásra jelölte ez év júniusában. Összesen 81 térség kapott 2011-ben támogatást  a LEADER programban, ebből  4 térség hargita megyéből van és majdnem egészében lefedi a megyét. 

 

 

Leader kiíások:

Várható  támogatott projektszám (db)

Várható átlagos támogatási összeg (€)

Támogatási intenzitás(%)

Max. támogatási összeg (€)

Összes kiosztható támogatás

1.1 Falufejlesztés

  25

  30.000

  50

  30.000

  750.000

1.2 Mikróválallkozások fejlesztése

  25

  10.000

  70

  30.000

  250.000

1.3 Mezőgazdasági és erdészeti termékek és szolgáltatások hozzáadott értékének növelése

  25

  10.000

  50

  10.000

  250.000

1.4 Turizmusfejlesztés

  18

  15.000

  50

  30.000

  270.000

1.5 Meglévő és újonnan szerveződő mezőgazdasági integrációk támogatása

  10

  8.000

  50

  8.000

  80.000

1.6 Kulturális, turisztikai és sportrendezvények és tevékenységek támogatása

  15

  5.000

  50

  10.000

  75.000

1.7 Térségi szociális, sport és kulturális intézmények, szervezetek infrastruktúrájának  kialakítása, fejlesztése

  21

  10.000

  50

  10.000 

  210.000

2.1 Megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek létesítése

  15

  6.000

  70

  6.000

  90.000

2.2 Vidéki örökség megőrzése

  20

  8.000

  50

  20.000

  160.00

2.3 Tervek és tanulmányok, helytörténeti leírások készítése

  6

  20.000

 

  50

  20.000

  120.000

3.1 Képzés, oktatás

  5

  6.000

  50

  6.000

  30.000

 

  185         2.285.000

Leader nemzetközi alap:

 

 

 

 

 

4.1 Nemzetközi együttműködések, partnerségek, előkészítő látogatások, kezdeményezések támogatása

  19

 

 

  6.000

  114.000

Leader működési keret:

 

 

 

 

  457.086

Leader munkaszervezet működési kerete

 

 

 

 

 

Mindösszesen

 

 

 

 

  2.856.086

 

A Csík LEADER térségbe 23 település tartozik, lakosainak száma 64.856 fő, területe pedig 2027 km2. A térségünk lakosságszámát, területét, súlyát tekintve országos viszonylatban is a nagy LEADER-térségek közé tartozik.

A Csík Leader Akciócsoport a 23 település önkormányzatainak, vállalkozóinak és civil szervezeteinek összefogásával jött létre, melynek fő feladata vidékünk fejlesztése. A Csík Leader Egyesület Csíkszereda és Balánbánya kivételével a Csíki medence, valamint Kászon és a Gyimes településeit foglalja magába. A térség táji szépségét valójában szinte teljes egészében az itt lakó családok gazdálkodása hozta létre és tartja fenn.  Az erdők mellett egyre fontosabbá válnak a magas természeti értékű hegyi kaszálórétek, melyek fenttartása mára összeurópai érdek, ami az EU-s mezőgazdasági támogatásokba is kifejeződik. A gazdálkodás hagyományai mellett térségünk rendkívül gazdag a kultúra más tárgyi és szellemi hagyományait illetően is.

Mostanig Romániában a 81 térségből 71 meg is kapta a működési engedély, mely alapján európai Leader térséggé minősült, ezek közé tartozik a Csik Leader is. A szerződést is helyettesítő dokumentumot András Zoltán elnök(Kászon polgármestere) vette át a fővárosban. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy elindulhat a Leader-program a térségben. Hamarosan kezdődik a személyzet alkalmazása, továbbá 2013 végéig az összes projektötletet és támogatási keretet ki kell pályáztatni. A 11 támogatási intézkedésben összesen 204 darab pályázatra lehet majd pénzt fordítani.

Bár a munka elkezdődhet, egyelőre nem tudni, hogy milyen pénzből fog gazdálkodni az egyesület a program elején. A Csík Leadert alkotó három kistérség irodái megfelelő szakmai tudással, pályázatírással  és nészperűsítéssel fogják segíteni a térségi kezdeményezéseket.

 

 


Bérletes színpadi előadások a Csíki Játékszín szervezésében a csíkkarcfalvi kultúrotthonban

 

  Az újonnan felújított karcfalvi kultúrotthonban 2011 decemberétől bérletes színpadi előadásokra kerül sor. A Csíki Játékszín 6-13 évesek számára tart meseelőadásokat, fiatalok és felnőttek számára pedig nagyszínpadi előadásokat.

Az első meseelőadás december 9-én, pénteken 13 órától, az első felnőttelőadás pedig december 23-án, pénteken 19 órától lesz megtartva. 

A felnőtt- és meseelőadásokra a bérletek megvásárolhatók a Karcfalvi Polgármesteri Hivatalnál, illetve a Mártonffy György Általános Iskolánál. Tel: 0734-993740, 0744-691828.

A mesebérlet 2 db. előadásra szól, ára 12 lej.

A felnőttbérlet 3 db. előadásra szól, ára 35 lej, diákok és nyugdíjasok számára 21 lej.

 

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!   

 


 
Jubileumi ünnepség zajlott szombat délelőtt Dánfalván
 
A csíkdánfalvi középiskolai oktatás elindulásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték szombaton. A helyi sportcsarnokban megtartott ünnepségen volt és jelenlegi diákok, pedagógusok, igazgatók, közéleti személyiségek mesélték el, hogy kinek mit jelent és miért fontos a dánfalvi középiskola.
 
 
Ahogy az a jubileumi ünnepségeken lenni szokott, múltról, jelenről és jövőről esett szó szombat délelőtt, a  szentmisét követően a feldíszített sportcsarnokban tartották meg a csíkdánfalvi középiskolai oktatás ötvenéves évfordulójára szervezett ünnepséget.
 
 
Az összegyűlt diákokat, szülőket, pedagógusokat köszöntő Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont igazgatójai beszédében rámutatott, egy iskola életében ötven év nem sok, de nem is kevés. Röviden felvázolta, változásokkal teli időszakot tudhat maga mögött a dánfalvi tanintézmény, Felcsík egyetlen középiskolája. A iskola igazgatója köszönetét fejezte ki a diákoknak, akik az évek során ezt az iskolát választották, szüleiknek, akik gyermekeik mellett az iskolát is támogatták, valamint a régi és új pedagógusoknak azért, mert az időnként „mostoha körülmények között is megtalálták a módját, hogy olyan ifjúságot neveljenek, akik meg tudtak maradni embernek, székelynek, katolikusnak.”
 
Az ötvenéves dánfalvi középiskolai oktatás évfordulójának ünnepsége a jelenlegi és volt diákok, régi pedagógusok és igazgatók beszédei, visszaemlékezései nyomán bensőségesen, meghitt hangulatban zajlott, volt szónok, aki meghatódott, de olyan is, mint például a 89. életévét taposó Miklós Márton egykori igazgatóhelyettes, aki adomáival megnevettette az ünneplő közösséget.
 
Megemlékeztek azokról is, akik már nem lehettek jelen, az iskola történetét felvázoló Ambrus-Mátyás Mária felszólítására egy perces néma csenddel tisztelegtek az eltávozottak előtt. Felcsík egyetlen középiskolájának létrehozására az iskola első igazgatója, Kész Csaba emlékezett. „Függetlenül attól, hogy milyen politikai körülmények között alakult meg az iskola, emlékezni kell a múltra. Nem igaz, hogy akkor csak rossz emberek voltak. Voltak olyanok is, akik tudták, hogy a jövő szempontjából mennyire fontos az iskola, és vállalták a létrehozását” – mondta a volt igazgató. Az 1961-ben megalakult középiskola következő igazgatója, Györgyicze Vilmos az alakulás utáni esztendők nehézségeit, a főként a bentlakásban uralkodó mostoha körülményeket – kezdetben villanyvilágítás sem volt – elevenítette fel, hogy miként sikerült ezeket sorban megoldani.
 
Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a középiskola mennyire fontos a felcsíki embereknek, hogy nagyon sok diák számára az anyagi nehézségek miatt az egyetlen továbbtanulási lehetőség. Felelevenítették, hogy kik és hányan kerültek ki az iskola padjaiból, közéleti személyiségek, pedagógusok, és hogy milyen kiemelkedően magas továbbtanulási aránnyal rendelkezett a tanintézmény. A múlt mellett sokan hangsúlyozták azt is, hogy ennek az iskolának jövője is van, megtalálta a helyét a jelenlegi oktatási rendszerben.
 
A csíkdánfalvi középiskolai oktatás ötvenedik évfordulójára emlékkönyv is készült az elmúlt évtizedek összefoglalására.
 

 

R. Kiss Edit
 Székelyhon

 


 
Trófeák Csíkdánfalván
 
Első alkalommal rendezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat
 
Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, etesd, gondozd is a vadat.” (Lükő Sándor)
 
A fenti mottóval szervezte meg Hargita Megye Tanácsa és a Nimród Vadászegyesület az I. Székelyföldi Vadásznapokat november 11–12-én Csíkdánfalván, a Petőfi Sándor Iskolaközpont Gáll Lajos sportcsarnokában. A rendezvény, mint a neve is mutatja, egész Székelyföldről vonzotta a résztvevőket, így Kovászna és Maros megyei vadászegyesületek is képviseltették magukat.
A szombati hivatalos megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében elmondta: „A természet szeretete, a természetre való odafigyelés az egyik legfontosabb dolog kell hogy legyen mindannyiunk számára. Büszkének kell lennünk értékeinkre, amelyeket ismernünk és óvnunk kell. A vadásztársadalom már ősidőktől fogva a mindennapi élet részét képezte, és napjainkban is fontos szerepe van, tehát figyelmet kell fordítani vadászainkra, az őket érintő lehetőségekre, problémákra, akárcsak az erdeinkben élő állatállományra, hiszen az olyan érték, amit meg kell őriznünk a jövő generációi számára.”
Márton István, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési egyesületének vezetője a Nimród Vadászegyesület nevében köszöntötte a látogatókat. „A Székelyföldi Vadásznapok megszervezése hozzájárul a székely identitás erősítéséhez. Ugyanakkor legalább egy évben egyszer, egy ilyen rendezvény alkalmával összegyűlhetnek a vadászok, a természetvédők, az önkormányzatok képviselői, illetve bárki érdeklődő, és lehetőség adódik megbeszélni a közös gondokat érdekeink érvényesítésének, egymás tevékenysége megismerésének céljával” – mondta a szervező.
A rendezvény Hubertusz - misével folytatódott, majd az érdeklődők megtekintették a trófea- és fotókiállítást, kóstolót kaptak a vadászegyesületek főzőversenyén készült finomságokból, továbbá szarvasbőgést bemutató versenyen és vadászkutya-kiállításon vehettek részt. Az esemény vadászbállal zárult.
 
 
Csíkdánfalva, 2011. november 12.
 

Festménykiállítások Csíkkarcfalván

A csíkkarcfalvi XII. Nagyboldogasszony Napok kétnapos rendezvény keretén belül került megrendezésre az Oláh Katalin, csíkszentdomokosi festőművész idei harmadik kiállítása. A régi tanács épületében megrendezett kiállítást nagy érdeklődés övezte, sokan voltak kíváncsiak, közöttük külföldi vendégek is, az elmúlt másfél hónap alatt elkészült festményekre. Oláh Katalin elmondta, hogy az alkotások a júniusban megszervezett egy hetes gyímesfelsőloki alkotótábor eredményei. Az összesen 15 darab alkotásból álló sorozat egy része megtekinthető a csíkszentdomokosi Kárpátia panzióban és érdeklődni lehet a 0741-932164-es telefonszámon Oláh Katalinnál.

Ugyancsak a Nagyboldogasszony Napok keretén belül lettek kiállítva Ferencz Erzsébet csíkjenőfalvi festőművész alkotásai is a karcfalvi kultúrotthonban. A kiállításon 21 darab pasztellrajz, illetve festmény volt megtekinthető, amelyek 2011-ben készültek. A kiállítás megnyitóbeszédét Balázs József gyergyóalfalvi festőművész tartotta, aki elmondta, hogy az alkotásokat régi házak (otthonok) ihlették, amelyek már omladozó állapotban vannak. A művésznő képeivel ezekre a házakra szeretné felhívni a figyelmet, hiszen ezek a mi értékeink, és ne a nyugati minta alapján épült házakat próbáljuk lemásolni.Ferencz Erzsébet festőművész képei iránt érdeklődni lehet a 0743-199838-as telefonszámon. 

 

 

 

Ízelítő Oláh Katalin munkáiból

    

 

Ízelítő Ferencz Erzsébet munkáiból

    

 

 


Elkezdődött a regionális szennyvíztisztító építése Felcsíkon

 

Csíkmadaras határában öt felcsíki községet, Szentdomokost, Szenttamást, Karcfalvát, Dánfalvát és Madarast kiszolgáló regionális ülepítőrendszer készül a Felcsík Önkormányzati Fejlesztési Társulás beruházásaként, állami támogatással. A május 30-án elkezdett munkálatokat nyolc hónap alatt kell befejezni, a beruházás áfa nélküli értéke eléri az 5,7 millió lejt.
 
         
 
Egy régi kezdeményezést valósítanak meg most öt felcsíki község összefogásával.
1993-ban már felmerült a  regionális szennyvíztisztító létrehozásának ötlete, de akkor hiányzott a finanszírozás. Hetek óta dolgoznak már az erőgépek Csíkmadaras határában, a Sósréten, ahová bekötőút is leágazik az 578-as európai útról. Készül az ülepítőmedence, illetve az irodáknak is helyet adó adminisztratív épület. A kormány a beruházást a 7/2006-os kormányrendelet infrastruktúra-fejlesztési programja keretében támogatja. A regionális ülepítőtelep öt község – Szentdomokos, Szenttamás, Karcfalva, Dánfalva és Madaras – szennyvizét gyűjti össze, és tisztítja meg. Mint Ravasz Sándor, a kivitelezéssel megbízott Hidrotran, Impex Aurora és a magyarországi OMS Hungária cégekből álló konzorcium illetékese a helyszínen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a napi 750 köbméter kapacitású ülepítőhöz levegőztető, kiegyenlítő, iszapszárító és klórozómedence is tartozik, a csatornarendszer pedig a tiszta vizet szállítja az Oltba. Az adminisztratív épületben irodák és illemhely kap helyet, kiépítik az ivóvíz- és villanyhálózatot, elkészítik a bekötőutat, és a telepet bekerítik. A szennyvíztisztítót a kezdéstől számított nyolc hónapon belül kell befejezni, és üzembe helyezni. 
 
Előtérben a közös érdek
A közös szennyvíztisztító telep létrehozásának előzményeiről Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere elmondta, már 1993-ban felmerült az ötlet, 1997-ben pedig közbeszerzési eljárást is kiírtak, de az akkori finanszírozási lehetőségek csak 1 kilométeres hálózat elkészítését tették lehetővé. Folytatásra a 7/2006-os kormányrendelet ösztönzött, amely biztosította a támogatást minden község szennyvízhálózatának létrehozására. 2008-ban döntöttek a települések az együttműködésről, amelyhez most megvolt a támogatás. ,,Korábban nehéz volt elképzelni egy ilyen összefogást, évekig kellett harcolni azért, hogy ezt elfogadják Bukarestben is’’ – mondta Borboly Csaba, a  Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki hatékony megoldásnak nevezte a közös ülepítőt, mert ennek beruházási és működtetési költségei is alacsonyabbak, mintha minden községben külön szennyvíztisztító készült volna. Hozzátette, hasonlót szeretnének Alcsíkon is, ott Szentsimon, Kozmás és Tusnád község számára készülne közös ülepítő. Korodi Attila képviselő azt mondta, emeli kalapját az önkormányzatok előtt, amelyek lemondtak a gyorsabban megvalósítható megoldásról azért, hogy a lakosságnak megfelelőbb és olcsóbb legyen a szolgáltatás.
,,Összhangra találtunk, most már nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is össze vagyunk kapcsolva, mert ez egy közös munka’’ – jelentette ki Bíró László madarasi polgármester, aki köszönetet mondott mindenkinek a segítségért. 
 
A rendszer tovább fog bővülni
Zólya László, a regionális szolgáltató Harvíz Rt. vezérigazgatója szerint jó ötlet több kisebb derítőállomás helyett egy nagyobbat építeni, mert a rendszer így példaértékűen működhet. Ehhez a rendszerhez, amely a Felcsíkon szükséges kapacitás 40 százalékát biztosítja, csatlakozhat majd a Harvíz Rt. által, uniós forrásokból megpályázott hálózatbővítés, amelynek segítségével már a települések teljes lakosságának szennyvizét be tudják fogadni és tisztítani. Zólya elmondta, az uniós projekt esetében a Balánbánya kiválása miatt szükséges tervmódosítások elkészültek, a dokumentációt leadják, és következik a finanszírozási szerződés aláírása a környezetvédelmi minisztériummal.
 
Kovács Attila
Székelyon

 


"Zsinóros, pitykegombos huszárgúnyában, hangos patkócsattogással a történelem vonult be lóháton néhány órára a felcsíki falvakba.  a csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjai az elmúlt két év hagyományához híven – alcsík és a kászonok után – idén ebben a kisrégióban is bemutatták, miként is folyt egykor a katonatoborzás.

          

Díszes hintón kocsikáztak ki a falu elöljárói a település határába, hogy ott fogadhassák a huszárságot. A menetet vezető főhadnagy rövid, katonás ceremóniával kért engedélyt, hogy toborzást végezhessen az illető községben. Az engedélyt megkapta, így a lovascsoport nótázva felvonulhatott a faluban, majd a főtéren kezdődhetett a toborzás.

 

„Istenem, milyen szépek” – rebegte könnyes szemmel kapuja előtt egy öreg néni. A legények verbunkot táncoltak, közben néhányuk fejére a kalap helyére huszárcsákót nyomtak a

huszárok, majd körbekínálták a csikó-bőrös kulacsot. „Aki ebből iszik, babá-jától elbúcsúzik” – szólt a figyelmeztetés, mégis minden felcsíki településen bőven akadt regruta, aki kortyolt belőle. Minden faluban csatlakozott a csapathoz néhány népviseletbe öltö-zött lovas újonc. A nótaszó, a parádés menet kicsalta a lakosságot a kapuk elé, a főtereken több száz fős tömeg sereglett össze végignézni a ceremóniát: a huszártoborzó hagyományőrzés, mulatság, turisztikai látványosság egyben, főként pedig nemzetiöntudat-erősítő történelmi játék, történelmi lecke.

Az eljátszott forgatókönyv ugyanis egykor a komoly valóság ré-sze volt. Új katonákra lévén szükség, a toborzó hadjáratok így játszódtak le. A lovas bandérium parádézva lovagolt végig a vidéken, mulatságon ropták együtt a huszárok a táncot a falusiakkal. A vitézek kölcsönadtak egy-egy ruhadarabot a legényeknek, hogy az illető, de a falu népe is meggyőződhessen róla, miféle nyalka huszár válhat a parasztgyerekből. Sokan engedtek a csábításnak, a villanyelet meg az eke szarvát felcserélve a karddal. Tették ezt a szegénység miatt, egy könnyebb és jobb élet reményében, hiszen a kemény nyakroppantó fizikai munka helyett a huszárnak arany-élete van, „csak” parádézni, no meg vagdalkozni kell, mint a megveszekedett fene, ha jön az ellenség. Néha szerelmi csalódás vagy egyszerűen a hiúság, esetleg a verbunkos vérpezsdítő, borral alátámasztott pillanatnyi varázsa volt az ok, amiért a legény hét évre elbúcsúzott közösségétől, és felcsapott katonának.

A huszártoborzót két évvel ezelőtt a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület és az Alcsíki Kistérségi Fejlesztési Egyesület álmodta meg és váltotta valóra sokak segítségé-vel, hagyományteremtő szándékkal. Oszlopos tagként állt az ügy mellé Hargita Megye Tanácsa, és azóta is kiemelten támogatja a rendezvénysorozatot. Szombaton Csíkcsicsóban szintén lóháton csatlakozott a menethez Borboly Csaba megyeitanács-elnök is. Az alcsíkiak után a Felcsíki Kistérségi Fejlesztési Egyesület is bekapcsolódott, és sikerült hagyományt teremteni: idén immár harmadik éve, hogy verbunkolnak a huszárok Csíkban.

Parasztból félelmetes katona

A vidám mulatságot kőkemény kiképzés követte – többen megbánták, hogy felcsaptak a verbunkon, de a faluba hazaszökni nagy szégyennek számított, ráadásul a katonaszökevé-nyekkel akkoriban nem tétováztak sokat. Így aki nem bírta a kiképzést, legfeljebb világgá futhatott számkivetett bujdosóként, erre viszont ritkán akadt példa. A legtöbb regrutából kiváló lovas katona vált, hiszen a huszárságnál mindig is az emberállomány minősége, és nem a mennyisége volt a mérvadó: a vitézségükről, a halált megvető bátorságról voltak híresek a csákós lovasok. Ha mai példázattal kellene élni, talán a hírhedt francia idegenlégió viszonyaihoz hasonlíthatnánk a huszárkompániákat. „Egy évig mondhatni fegyver sem járt az újoncok kezében, csak lovagolni tanultak, mert egy dolog megülni a lovat, de vezényszóra különböző stratégiai alakzatban irányt váltani, szinte csak gondolattal irányítani a hátast, teljesen más. Mert bizony csata közben a huszár kezei fegyvert és nem gyeplőszárat markoltak. Nem csoda, hogy a lábai közé szoktatott megbízható lónál semmi nem volt fontosabb a huszárnak az égvilágon, hiszen tőle függött az élete. Bárhogyan korgott a gyomra vagy fázott, az első mindig a ló volt, amit ellátott, biztonságba helyezett a vitéz” – adott velős történelmi leckét a bámészkodóknak a menetet vezető Szőcs Elek, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület főhadnagya. „Vezetni a lovat a menet végére, nem felülni, ez huszárcsapat, nem szüreti bál!” – ripakodott aztán egy gyámoltalan regrutára az egyik településen, aki láthatóan nem volt tisztában a történésekkel, és megpróbált végigvágtatni a huszárok között a tömeghez a csinnadrattához nem szokott lovával. „Száz ló van itt együtt, ami egyáltalán nem veszélytelen, nem lehet felelőtlenül cselekedni. Vigyáznunk kell magunkra és egymásra” – szólt enyhébben a megszeppent legénykéhez.

Dacolva esővel, napsütéssel

A menet folytatta útját, a huszárok délcegen lovagoltak végig Felcsík falvain, nem szegte kedvüket sem az eső, sem a tűző napsütés – kaptak mindkettőből a lovasok. Főként délidőtájt űzött gonosz tréfát az időjárás: a csíkszentmihályi focipályán tervezett ebédet gyorsan kellett asztalostól fedél alá menekíteni a lezúduló zápor elől. Végül ez is megoldódott, közben a huszárok leemelték a nyerget a lovakról, a hátasok zabot ropogtattak, gazdáik pedig a helyi elöljárók által főzetett ízletes babgulyást kanalazták a bajusz mögé.A történelmi élmény itt teljesedett ki a legjobban: száz, egymás mellé kötött ló, amelyek jellegzetes szaga finoman uralja a terepet, mellettük a gerendasorompón nyergek, odébb hintók állnak. Egyenruhás huszárok falatoznak az asztaloknál, együtt a népviseletbe, harisnyába, posztózekébe öltözött falusiakkal, a kondér körül székely ruhás lányok, asszonyok sürögnek. A látvány meg a terepet uraló illatok több száz évre kalauzolták vissza a nézőket azokba az időkbe, amikor itt így zajlott az élet, és született meg magyar földön Európa leghíresebb könnyűlovassága.

Van történelmünk

Hogy miért kell mindez, és mire jó nekünk, arra a legjobb választ egy csíkszépvízi férfi adta, magyarázva több atyafinak: „Na végre kezdtük észrevenni, hogy van történelmünk, méghozzá olyan, amilyen talán senki másnak Európában. Mert a ló és a magyar szervesen összekapcsolódik, a kontinens legfélelmetesebb lovasságát adta a magyar nemzet” – állította az illető. Mint ismeretes, XV. Lajos francia király kérésére Bercsényi László – akiből később Franciaország marsallja lett – magyar emigránsokból megszervezte a nevét viselő önálló francia huszárezredet. A Bercsényi-ezred jelentette az alapját a következő korszak híres francia könnyűlovasságának, így a napóleoninak is. A Bercsényi-huszárok ma is létező ezrede a legrégebben fennálló francia katonai egység. Kováts Mihályt, aki a Pułaskilégió ezredes-parancsnokaként előbb New Jersey-ben harcolt az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Dél-Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására, például az „amerikai lovasság atyjaként” emlegeti a történelem. Charleston ostrománál elesett, ott később szobrot is állított neki az utókor.

„Az Egyesült Államokban minden olyan helyen, ahol valaha tíz puskát elsütöttek, a helyi lakosság évente megrendezi az emlékcsatákat. A település férfijai és asszonyai ágyúkat öntenek, fegyvereket kovácsolnak, majd korabeli ruhákba öltözve táboroznak, rekonstruálják az eseményeket, ismételten eljátsszák a történetet. A gyerekek már kiskorukban bekapcsolódnak szüleik oldalán a kalandba, így játszva tanulják meg szűkebb hazájuk történelmét, amelyet majd ugyanígy adnak tovább a későbbi generációknak. Nem beszélve arról, hogy egy-egy kisváros ilyenkor zsúfolásig telik turistával, ami szépen hoz a konyhára. Éppen ideje, hogy mi is megtegyük ezt, hiszen hozzánk képest Amerikának mondhatni nincsen történelme” – fejezte be eszmefuttatását az atyafi.

A huszártoborzóról készült képeket megtekinthetik a képgalériában

Forrás:

Hompoth Loránd

Hargita Népe


 

II. Turisztikai Kerekasztal fórum Madéfalván

Második alkalommal gyűltek össze kerekasztal-megbeszélésre a felcsíki kistérség turisztikában érdekelt vállalkozói, a helyi és a megyei önkormányzat képviselői. A fórumnak ezúttal Madéfalva adott otthont, a jelenlevők az előadások után bekapcsolódtak az eszmecserébe.

A madéfalvi turisztikai fórumon előbb Péli Levente, a megyei önkormányzat vi­dék­fejlesztési osztályának munkatársa mutatta be a jelen levő vállalkozóknak azokat az elképzeléseket, tervezett, illetve futó programokat, nyertes pályázatokat, amelyekkel a megyei tanács segítheti az ágazatot. „Értetek mindent, de helyettetek sem­mit nem tehetünk” – fogalmazódott meg sarkított módon az alapelv, illetve biztatták közös cselekvésre a megjelent vállalkozókat az önkormányzati képviselők.

A stratégia rövid ismertetése után Maczalik Ernő, a térség ismert biológusa, neves gyógynövényszakértő frappáns kiselőadásban osztotta meg véleményét a turisztikáról, a felcsíki tájakon található természeti értékek megőrzésének fontosságáról. Lehet néhány évtizedben gondolkodva pillanatnyi gazdasági sikert elérni, ám ha nem vigyáz senki az élővilágra, a felelőtlen tömegturizmus éppen azokat az értékeket rombolja le, amelyekre ma potenciális vendégcsalogatóként tekintünk – derült ki az előadásból. A fórum élénk eszmecserével zárult, a megjelent vállalkozók szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak az építő jellegű vitába. A megjelentek hasznosnak ítélték a találkozót, a fórumsorozat következő állomása várhatóan Csíkszentdomokos lesz

Hompoth Loránd

Hargita Népe


I. Turisztikai Kerekasztal Fórum Csíkmadarason

Felcsík Kistérségi Társulás 2011. Február 16.-án szerdán, tartotta az év első Turisztikai Kerekasztal Fórumát a Csíkmadaras-i Zsigmond Malom Fogadóban.

A fórumsorozat elindításának fő célkitűzése a Felcsiki turizmus promoválása, a vendégfogadók összefogása által.

Bemutatásra került a Felcsíki Kistérség Integrált Fejlesztési Stratégiájának turizmusra vonatkozó intézkedései, a www.felcsik.ro turisztikai webportál, és megfogalmazódtak a további célkitűzések az összefogás jegyében.

A fórumon 15 turisztikai vállalkozó volt jelen Csíkcsicsótól Balánbányáig. A vállalkozók megállapodtak abban, hogy a fórumokat folytatni kell minél nagyobb erőbedobással és első lépésként össze kell állítani a 2011-es éves programfüzetet. A programfüzetben fel kell tűntetni a településeken megrendezett kultúrális eseményeket, valamint a vendégfogadók által nyújtott programokat, majd népszerüsíteni kell azt a térségben és a térségen kívül.

Továbbá megfogalmazódott az igény egy több napos Felcsíki Rendezvénysorozatra, melyben minden község teret kapna egy napi programmal.

A rendkívüli érdekeltségnek örvendő fórum eredményeként, már egy hét múlva ismét összegyülnek a vállalkozók a további lépések érdekében.

A fórumon jelen volt Szentes Antal megyei tanácsos úr, valamint Szentes Csaba és Gábor Tibor polgármester urak is.

 


 

Csíkkarcfalvi gazdafórum

Tejüzemet vennének a felcsíki gazdák

 

A gyimesközéploki gazdákhoz hasonlóan kisebb tejfeldolgozó üzem felvásárlására szövetkeznének a felcsíki szarvasmarhatartók, míg a csíkjenőfalvi és dánfalvi közbirtokosság vágópont és húsfeldolgozó üzem létrehozása mellett döntött – derült ki a felcsíki gazdálkodók képviselőinek tegnapi csíkkarcfalvi egyeztetésén.

Csíkkarcfalva művelődési otthonának termébe gyűltek össze tegnap a felcsíki települések gazdálkodói, hogy véleményezzék, átbeszéljék, illetve hogy Hargita Megye Tanácsa felé február 20-ig saját településbeli gazdatársaikkal is egyeztetve jelezzék a vágópontnyitási vagy kisebb tejfeldolgozói egység létrehozására irányuló szándékukat. A tegnapi egyeztetésen a Csíkmadaras és Csíkszentdomokos közötti települések képviselői – településenként húsz-húsz fős gazdaküldöttséggel – vettek részt, ám mint kiderült, az egyeztetés egyik tétje egy közelben levő tejfeldolgozó üzem felvásárlásáról szól. „Az összejövetel célja a tejértékesítés érdekében eszközlendő beruházások előrébb mozdítása, ugyanis a felcsíki települések vonzáskörzetében is lehetőség nyílna a gyimesközéplokihoz hasonló tejfeldolgozó üzem gazdatulajdonba való juttatására. Azonkívül a kisvágóhidak dolgát is igyekszünk bemelegíteni, annál is inkább, mert a környékből már két közbirtokosság – a csíkjenőfalvi és a dánfalvi – is bejelentette, szeretnének egy-egy vágópontot és egy hozzá tartozó húsfeldolgozót is létrehozni.

Szükségesnek láttuk, hogy erről a gazdákat is tájékoztassuk" – nyilatkozta tegnap lapunknak a karcfalvi egyeztetést követően Márton István, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tartók Egyesületének elnöke, a megyei önkormányzat vidékfejlesztési közhasznú társaságának igazgatója. Az egyeztetésen az informálás mellett döntés is született, hogy az érintett felcsíki települések gazdaszervezetei legkésőbb február 20-ig jelzik tejfeldolgozási, illetve vágópontnyitási elképzeléseiket. „Felcsíkon jelen pillanatban 12 ezer szarvasmarha van, ami – véleményem szerint – a megye legerősebb állományát jelenti. Ebből a tehén és vemhes üsző száma 3500 darabra rúg, tehát ennek a szaporulatára lehet alapozni, amikor egy térségi kisvágóhíd, illetve erre az állományra, amikor egy tejfeldolgozó nyitásában gondolkozunk" – mondta el Márton. „Van lehetőség, van hagyomány, minden feltétel adott, csak hozzá kell fogni a munkához" – tette hozzá a kisvágóhíd, illetve a gazdatulajdonba szánt tejfeldolgozó kapcsán a megyei szarvasmarha-tartók egyesületének elnöke.

Forrás: Hargita Népe


 

Regionális Ülepítő Rendszer Felcsíkon

Öt település (Domokos, Szenttamás, Karcfalva, Dánfalva és Madaras) összefogásával állami támogatással regionális szennyvíztisztító telep létesül 2011-ben, melynek kivitelezése során a telep Madaras község határában épül majd meg.

A közbeszerzési eljárás eredményeként a regionális ülepítő rendszer kivitelezője egy konzorcium, mely 3 vállalat együttműködését jelenti e közös cél megvalósítása érdekében, ezek a következők: Hidrotran KFT Csikszereda, Impex Aurora KFT Csikszereda, OMS-Romania KFT Kolozsvár.

A szennyvíztisztító telep 855,8 m3/nap kapacitású, biológiai tisztítási fokozattal rendelkező telep, a tisztított szennyvíz az Olt sodorvonalába kerül bevezetésre.

Az átadásra várhatóan 2011. augusztusában kerül sor.

 

 

Bogács Angyalka-Klára

projektfelelős

 

 

 

 
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>