Csíkrákos
PDF Nyomtatás E-mail

Középcsík Kődön aluli részének első települése a Bogáti-szorosnál fekvő Csíkrákos, a Rákos-patak mentén. Nevét ugyanezen pataktól kapta, amely valamikor bővelkedett az ollós víziállatban. Keletkezése a XII. század végére, a székelység letelepedésének idejére tehető. Ebben az időszakban és a későbbi századokban Rákos vezető szerepet játszott Csík társadalmi életében, megelőzve Somlyót és Csíkszeredát. Ez utóbbiak térhódításával egyidőben Rákos jelentősége egyre kisebb lett.

A falu neve sok változatban szerepelt a középkori dokumentumokban. Írták 1332-ben Rakus, 1333-ban Batus, 1463-ban Rakws, 1567-ben Rákosffalwa, 1602-ben Rákos, 1905-ben Csíkrákos változatban.

Kezdetben egységes katonakötelességet viselő szabadrendű község, akárcsak a többi határmenti település Csíkban, amely a XVI: század folyamán bomlott fel a feudalizmus megszilárdulásával egyidőben. Bethlen Gábor és I. Rákoczi György korában a település jólétben élt, fejlődött. Ezt bizonyítja az 1634-es katonai seregszemle, amely csak a szabadrendűeket vette számba, és így is 123 katonacsaládot lajstromoz. Már ebben az időben felismerték az alapfokú oktatás szükségességét és 1643-ban a falunak már két tanítója van.

Csíkrákostól nyugatra a Vár-patak és a Szilas-patak között magasodó sziklabércen található az erdő rejtekében megnyugvó várrom, amely feltehetően bronzkori eredetű. A vár valószínűleg az egykori magyar határvédelmi rendszer része volt. Kányádi Sándor így ír erről a várromról: „…mutatja még egy-két mohos

darab a hajdani falat

most csak hely fű fa és bokor

tenyészget csöndjében élni akar”

A XVII. század csapásait a falu a XVIII: század közepére kiheverte. A népességgyarapodás felgyorsult.

Közigazgatásilag ide tartozik a szomszédos Göröcsfalva is. A két település közös templommal rendelkezik, amely Göröcsfalván található. Ez a templom a község és azt hiszem egész Hargita megye büszkesége lehet, ugyanis a régió legrégebben épített épületéről van szó. 1260 és 1280 között épült. Külön nevezetességei a templomnak a torony külsején látható „asztronómiai” (csillagászati) jelek, melyeket a 12. század végétől kezdtek alkalmazni.

Az Olt jobb partján a természet csodatevő erejét jelző Bogáti-dombon épült egy kis kápolna festői környezetben, 1720 körül. Titulusa Szent Fülöp és Jakab, búcsúünnepét május elsején tartják. Az ősök sasszeme sem tévesztette el az előnyös fekvést, régen ez a hely lakva és erődítve volt. Lakva, mert a terjedelmes hegytető csúcsán most is nagy mennyiségű cserép- és téglatöredék található, erődítve, mert a hegyek északkeletre kirúgó, egészen az Oltig elnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre követhető hatalmas árok vette körül.

Rákossal kapcsolatban nem szabad elfelejteni híres szülötteit Cserei Mihály történetírót és Cserei Zsuzsannát, aki Mikes Kelemen mátkája volt. Cserei Mihály sajátos gondolkodású ember volt, aki azt vallotta, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A Cserei-kúria 1667-ben épült, ugyanez év októberében született Cserei Mihály is. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látszik a régi, latin nyelvű felirattal ellátott mestergerenda.

www.rakos.ro

 
 

Térkép

 

Terkep

Eseménynaptár

Esemenznaptar

Felcsíki látnivalók

No valid database connection You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near '' at line 1 SQL=SELECT title FROM jos_sections WHERE id =
Összes látnivalók >>